Döbbenetes mennyiségű bankbetétet tartanak a magyarok külföldön. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint tavaly év végén már 1751,5 milliárd forintot tartottak a magyarországi háztartások külföldi bankokban. Ez azt jelenti, hogy a bankbetétjeik csaknem nyolcada külföldön volt. Az állomány az elmúlt évben ugrott meg hirtelen, a harmadik negyedévben több mint 170 milliárd, a negyedikben pedig 215,5 milliárd forinttal emelkedett – olvasható a pénzügyi portálon.
Nem a gyenge forint dobta meg a betétállomány értékét
A növekedéshez valamelyest hozzájárult az is, hogy tavaly összességében véve gyengült a forint más devizákhoz képest, de az árfolyamnyereség a kivitt pénznél sokkal kisebb volt, nem érte el a 100 milliárd forintot. Az utolsó negyedévben pedig már 91,3 milliárd forintos árfolyamveszteség volt a külföldi betéteken.
Eközben a hazai bankokból inkább kiveszik a pénzt a magyar háztartások. Tavaly csaknem 700 milliárd forintnyi lakossági forintbetét távozott a hitelintézetekből, és bár jelentősen bővült a devizabetétek állománya – csaknem 560 milliárd forintnyi beáramlás volt – ez sem kompenzálta a csökkenést.
Azt, hogy pontosan melyik országok bankjaiba kerül a magyarok pénze, nem mondja el az MNB. Az adatokat a nemzetközi intézmények, illetve külföldi jegybankok adját át a magyarországi jegybanknak, és hasonló adatokat az MNB is közöl a többi ország intézményeivel. Országbontást viszont nem adhat ki a jegybank, ezeket az adatokat csak a hivatalos statisztikák összeállításához használhatja – közölték a Bank360.hu-val.
Köze lehet a devizázáshoz
A jelenség azért is figyelemre méltó, mert a tavalyihoz hasonló összegű friss megtakarítás még soha korábban nem került magyar magánszemélyektől külföldi bankokba. Utoljára nagyobb mennyiségű pénzt 2011 végén és 2012 elején menekítettek ki magyarok az országból. Akkor két negyedév leforgása alatt több mint 100 milliárd forint áramlott külföldi bankbetétekbe. Ennek a hátterében egy mini magyarországi bankpánik húzódhatott meg, amelynek előzményei között ott volt a kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közötti nem éppen harmonikus kapcsolat és az államadósság bóvli kategóriába történő leminősítése.
Tavaly azonban bankok iránti bizalom töretlen maradt, egyetlen problémájuk lehetett a kisbefektetőknek a hazai hitelintézetekkel: kevesellték a lekötött betétekre kínált kamatot a magasra emelkedő infláció idején. Emellett a forintban sem bíztak, miután a magyar fizetőeszköz árfolyama a nemzetközi devizákkal szemben egyre mélyebbre került. Az euró ára 434, a dolláré 450 forint fölött is járt 2022 októberében.
Ez sokakat arra késztetett, hogy devizaszámlát nyissanak, és devizabetétbe tegyék át a megtakarításukat. A magyarországi bankok magas számlavezetési és tranzakciós díjait látva pedig vélhetően sokan úgy okoskodtak, ha már egyébként is átváltják a pénzüket, akkor azt egy másik ország bankjában helyezik el, ahol ráadásul még a kamat is magasabb, mint Magyarországon.
