Tavaly tavasszal döntött a kormány egy 670 milliárd forintos rezsivédelmi alap létrehozásáról a 2023-as költségvetésben. Ahogy az év végére világos lett, hogy a nyomott rezsiárak többé nem tarthatók, előbb megígérték, hogy felemelik ezt a keretet 2610 milliárd forintra, aztán végül 2579 milliárdra emelték. Az alapból eddig 1153 milliárd forintot osztottak ki, vagyis az év első fűtési szezonjában ment el az összes tervezett pénz majdnem fele – írja a hvg.hu, és azt is megnézték, mire ment el a pénz.
Mint írják, a gyakorlatban egy ilyen alap valójában egy táblázat a költségvetésben, benne a 2579 milliárd forintos számmal. Majd időről időre, ahogy épp szükség van rá, módosítja a kormány a költségvetést, kivesz az alapból pénzt és odaadja valamilyen – jó esetben az alap nevével összefüggő – célra. Összegzésük szerint
Azért kell ezt szerintük így megfogalmazni, mert nem minden sornál teljesen világos, hogy pontosan mire fogják felhasználni a pénzt. Amikor több százmilliárdot osztanak ki azzal a megnevezéssel, hogy „távhőszolgáltatók kompenzációja”, akkor nem lehet elvitatni, hogy rezsiügyekről van szó. Ez azt jelenti, hogy az áram- és gázszolgáltató (MVM) kiszámolja, mennyit bukik azon, hogy a rezsicsökkentési fogyasztási korlát alatt maradók nyomott áron kapják az energiát, a kormány pedig kompenzálja a veszteségét. De hogy például a rendőrségnek kiosztott 4,6 milliárd forintból energiaszámlákat fizetnek-e be, az már nem derül ki. Amikor pedig olyat látni, hogy 2 milliárd forint elmegy a sportági fejlesztési koncepciókra, netán 24 milliárd forint beruházásösztönzésre, akkor még nehezebb a rezsire gondolni – hozták fel példaként.
