Orbán Viktor 2021. október 1-jén azt jelentette be a magyar rádióban, hogy az oroszokkal kötött új, 15 éves gázbeszerzési szerződés tarifája emelkedő nemzetközi árak közepette is valamivel alacsonyabb az előzőnél – idézi a kormányfő két évvel ezelőtti szavait az Energiaügyi Minisztériumhoz (EM) intézett írásbeli kérdésében Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter akkori szavai szerint a szerződés megteremtette annak lehetőségét, hogy a magyar fogyasztók gázára a világpiaci áraktól függetlenül ne nőjön. A frakcióvezető ennek cáfolatául idézi legutóbbi, a KSH adataiból levezetett Népszava-becslést, miszerint ez év januárban az oroszok a két hónappal korábbi, irányadó, európai tőzsdei árnál tíz százalékkal többet kérhettek a gázért. (Az érték egyébként a korábbi hónapok-évek adataihoz közelít.)
Az ellenzéki honatya idézi a G7 nevű gazdasági szakportál számításait is, miszerint egyrészt Magyarország sokkal többet fizet az oroszoknak a gázért, mint másoknak, másrészt az orosz gázért az egész EU-ban mi fizetjük a legtöbbet. Ez alapján joggal merül fel annak a gyanúja, hogy az Orbán-kabinet mégiscsak előnytelen gázbeszerzési megállapodást kötött az oroszokkal. Így indokoltnak látja a szerződés módosítását. Miért az állami MVM fizeti a legmagasabb árat az orosz földgázért az uniós országok között, miért fizet a cég sokkal magasabb árat a keleti termékért, mint a máshonnan érkezőkért, fontolgatja-e a kormány a szerződés esetleges felmondását, illetve más irányú gáz beszerzését – idézi a lap Tóth Bertalant.
A hosszú távú gázszállítási szerződések üzleti titoknak minősülnek, vagyis a kérdésekben szereplő állítás nem a tények ismeretén alapul – intézi el a „választ” Koncz Zsófia, az EM parlamenti államtitkára. (Ennek kapcsán megjegyzendő: a szakértők által hozzávetőleg helytállónak ítélt becslések statisztikákon alapulnak. A kabinet ugyanakkor ezeket nem cáfolja és nem is erősíti meg. A magyar gazdaságot alapjaiban befolyásoló áradattal kapcsolatos, érdemi tájékoztatás alól azzal bújnak ki, hogy a szerződés szövege nem (valójában csak a két fél egyetértésével) hozható nyilvánosságra. Számos állam közöl szerződéses titkot nem sértő, mégis érdemi tájékoztatást jelentő gázbeszerzési áradatokat.
Egyebek közt megjegyezte azt is: ha megszűnnének az EU szankciós intézkedései, az energiaárak azonnal jelentősen mérséklődnének. (Ez a megállapítás viszont a valóság szöges ellentéte. A piaci energiaárak augusztus óta az érvényben lévő szankciók ellenére – sőt, sokak szerint annak nyomán – töredékükre estek. Ennek ellenére a magyar kormány, korábbi ígéretei ellenére, nem kívánja csökkenteni az átlagfogyasztás feletti, „lakossági piaci” energiatarifákat és a cégek tavaly, rendkívül magas áron megkötött idei energiabeszerzési szerződéseinek könnyítéséhez sem nyújt érdemi támogatást.
Magyarország energiabiztonsága nem ideológiai, hanem fizikai kérdés, amely nem elválasztható a térség adottságaitól – idézi további, bevett propagandafordulataikat az államtitkár. (Ezzel szemben a valóság, hogy tavaly, Magyarországot leszámítva, adottságoktól függetlenül, lényegében minden más uniós tagállam sikeresen vált le az orosz energiahordozókról.) A kormány az elmúlt évtizedben minden korábbinál többet tett a külső kitettségek mérsékléséért, az energiaválságban a megfizethetőség és fenntarthatóság mellett az ellátásbiztonság megteremtéséért – írja. (Energiapiaci szakértők szerint ugyanakkor a kabinet minden más tagállamnál erőtlenebbül igyekszik az orosz energiahordozókról leválni.)
