Öt extra szabadnap kérhető az orvosnál, átírták a Munka Törvénykönyvét

Az Mt. 55. paragrafusa sorolja fel a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés eseteit. Ezek olyan változatos eseteket jelentenek, amikor a munkavállaló hosszabb-rövidebb időre távol maradhat a munkából, valamilyen méltányolandó okból. Ebbe a listába került be 2023. január 1-jétől a gondozási távollét is – hívja fel a figyelmet a portálon Kártyás Gábor munkajogász.

Ezt akkor lehet igényelni, ha a munkavállaló súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek személyes gondozást nyújt. Ide tartozik a házastárs, az egyeneságbeli rokon (tehát a felmenők – szülők, nagyszülők stb. – és a lemenők – gyermek, unoka stb. – is), az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.

Emellett a gondozási távollét igényelhető más személy után is, akivel a munkavállaló nem áll rokoni kapcsolatban, de akivel közös háztartásban él (például barát, lakótárs).

A súlyos egészségi ok fennállását és a gondozás indokoltságát a gondozásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.

Ez tehát orvosi szakkérdés, orvosi igazolás esetén a munkáltató nem vitathatja, hogy az adott betegség kellően súlyosnak minősül-e, és indokolt-e az adott helyzetben a személyes gondozás. A hozzátartozói státuszt, illetve a közös háztartásban élést – ha ezt a munkáltató kéri – a munkavállalónak kell hitelt érdemlően igazolnia (pl. anyakönyvi kivonattal, lakcímkártyával).

A gondozási távollét 5 munkanap évente, függetlenül attól, hogy hány személyt gondoz az illető munkavállaló, vagy hogy az adott évben ugyanazon személy hányszor kerül súlyos egészségügyi állapotba.

A gondozási távollétet teljes egészében a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, de legfeljebb két részletben kell biztosítani. Természetesen nincs akadálya, hogy a munkáltató – a munkavállaló ilyen kérése esetén – több részletben adja ki a gondozási távollétet, de erre nem köteles.

A gondozási távollétet a munkaidő elszámolás szempontjából a szabadsággal egyezően kell kezelni. Kiadni tehát csak munkanapra lehet, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban pedig – a munkáltató választása szerint – munkanapban (a szerződés szerinti napi munkaidővel egyezően), vagy órában (az adott távollét napjára érvényes beosztás szerint) kell elszámolni.

A gondozási távollét a megfelelő igazolások birtokában

igazolt távollétnek minősül, de komoly hátránya, hogy nem jár rá díjazás.

Mi több, ebből eredően ezeken a napokon a munkavállaló társadalombiztosítási jogviszonya is szünetel.