Tavaly év végén készült egy európai körkép a gyógyszerhiány aktuális állapotáról. Minden tagállam, amelyik részt vett a felmérésben, azt nyilatkozta, hogy 2021-hez képest romlott, de legalábbis nem javult a helyzet. Minden gyógyszertípusból jelentettek hiányt, de legfőképpen a szív-és érrendszeri megbetegedések kezelésére készült termékek körében tapasztaltak problémákat, majd ezt követték az antibiotikumok és az idegrendszerre ható készítmények – olvasható a portálon.
A gyógyszerészek 2021-hez képest több időt töltenek azzal, hogy a hiány miatt intézkedtek, keresték a megoldást.
A tanulmány szerint a legtöbb gyógyszer a gyártói kapacitással kapcsolatos okok miatt hiányzik, ezt követi a gyártók által meghatározott kvóta, illetve a váratlanul fellépő igénynövekedés, például a gyermekeknek készített antibiotikumok tekintetében.
Az utolsó békeévekhez képest megkétszereződött a gyógyszerhiány mértéke – mondta Feller Antal, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének (GYNSZ) elnöke a G7-nek. Feller szerint arra számítottak, hogy a Covid-járvány levonulásával visszaáll az egyensúly a piacon, de ezt a háború és a gazdasági válság teljesen felülírta.
Egyszerre 12-15 ok is szerepet játszik a jelenségben, minden országban egy kicsit eltérő súllyal. Az egyik legfontosabb a gondok közül az, hogy a gyógyszergyártáshoz használt hatóanyagok mintegy 70-75 százaléka a Távol-Keleten, Kínában és Indiában készül, sőt, van nagyjából 100 olyan hatóanyag, amit kizárólag ezen a területen gyártanak. Minden, ami itt zavaró tényező – legyen szó a Covid-lezárásokról, minőségbiztosítási problémákról, gyártási kapacitáskiesésről, a hatóanyag eljuttatásának módjában keletkező kihívásról -, az hatással van szinte az egész világra.
Feller szerint az amoxicillin tartalmú antibiotikumok és paracetamol készítmények (forró italporok) mostani hiánya még a Covid egyik utóhatása. „A Covid alatt és után volt olyan év, amikor rendkívül nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy meg tudjuk óvni magunkat a betegségtől. Ez az elővigyázatosság azonban nemcsak a Covidra volt jó, megúsztuk az influenzát és a hasonló járványokat is – kevesebbet költöttünk ezekre a gyógyszerekre, visszaesett a forgalom. Ahogy lazult a tudatosság és visszatértek a vírusok, egyre nehezebb volt előre becsülni a forgalmat. Ez gyártásütemezési problémákhoz vezetett, és a hirtelen megnövekvő fertőzésszám miatt pillanatok alatt mindenhol elfogytak ezek a készítmények.”
Késik az EU-s szabályozás, pedig terv van rá
A gyógyszercégeknek racionalizálniuk kell – hiány esetén országok versengenek a termékekért, és ennek a kisebb piacok ihatják meg a levét. Európában (is) szigorú szabályok vonatkoznak a csomagolásra, hiszen a forgalomba kerülő termékeket az adott ország nyelvén kell feliratozni. Hiány esetén így előnyben vannak azok az országok, ahova egyszerre nagyobb mennyiséget tudnak legyártani, esetleg több országban is használható csomagolásban. Szintén probléma, hogy a kieső terméket drágábbal helyettesíteni csak akkor éri meg, ha az utóbbi elfogy, mielőtt az olcsóbb hiánytermék újra kapható lesz, különben a nagyker vagy a gyógyszertár nyakán marad.
Mivel a tagállamok önállóan dönthetnek arról, hogyan kezelik a gyógyszerhiányt, az EU inkább egy közös keretrendszer kidolgozását szorgalmazza, amely csökkentheti az időszakosan fellépő hiányokat. Az uniós szintű szabályozás azonban még várat magára.
