Állami forrásokra számíthatnak a víziközművek és azok legnagyobb képviselője, az állami Nemzeti Vízművek Zrt., miután immár felelős államtitkár képviseli az ágazat szempontjait a kormányban. Lantos Csaba energiaügyi miniszter március elején találkozott a Magyar Víziközmű Szövetség hivatalos delegációjával – ilyen magas szintű megbeszélésre 13 éve nem volt példa.
A portál úgy tudja, bár a kormány nem adta fel, hogy a víz- és csatornaszolgáltatást a jövőben is zömmel állami tulajdonú cégek végezzék állami tulajdonú hálózaton, tudomásul vette: rövid távon költségvetési támogatásra van szükség ahhoz, hogy a nem állami, hanem önkormányzati vagy vegyes tulajdonú vállalatok is ki tudják gazdálkodni az energiaárak növekedését.
A tarifákhoz várhatóan 2024-től nyúl hozzá a kormány, és a rezsicsökkentett díjtétel csak egy meghatározott mennyiségig jár majd, az a felett fogyasztók, valamint a gazdálkodó szervezetek piaci áron jutnak majd hozzá a vízhez és a csatornaszolgáltatáshoz. A cél az, hogy megtérüljenek a szolgáltatás költségei, miután rezsicsökkentett tarifákkal a víziközművek évek óta veszteségesen működnek.
Az energiaárak robbanása végképp ellehetetlenítette a vízszolgáltatás finanszírozását, hiszen a szivattyúk, különösen az elavult szivattyúk falják az áramot.
A víziközművek energiaigényét várhatóan megújuló energiaforrásokból igyekeznek majd kielégíteni, illetve pótolni. Így például napelemparkokat telepíthetnek a vízművekhez tartozó védőterületekre, valamint a szennyvíztisztító telepek csarnoképületeire, illetve hasznosítani fogják a szennyvizek hőenergiáját, és áramot fejlesztenek a szennyvíztisztítók iszapjából. Ezek drága projektek, így a kormány azzal számol, hogy az európai uniós támogatásokból tudja fedezni a költségeket.
