Jóval többet fizetünk be nyugdíjra, mint amennyit aztán megkapunk

Kihozta a KSH a tavalyi népszámlálás eredményeit, amely szerint a gyakran emlegetett 10 millióból csak 9,6 millióan vagyunk és ebből azt a következtetést vonják le, hogy bajban vannak a leendő nyugdíjasok, nem lesz, aki majd megtermeli a nyugdíjakat – mondta a Klikk TV Mélyvíz című műsorában a Nyugdíjas Parlament elnöke, Karácsony Mihály. Hozzátette, közgazdászok is figyelmeztetnek arra, semmi köze nincs egymáshoz annak, hogy egy országban mennyien vannak és mennyi a nyugdíj.

Ma nincs olyan, hogy nyugdíjkassza, ezzel lehet hülyíteni embereket, de amíg van költségvetése egy országnak, addig nyugdíj is van – jelentette ki.

A mai nyugdíjrendszer legnagyobb baja szerinte az, hogy

• egyre növekszik a távolság a legalacsonyabb és a legmagasabb nyugdíjak között illetve, hogy
• míg 2019-ben a GDP 11 százalékát fordították nyugdíjra, addig ma 7,8 százalékát, emellett
• az átlagbér és az átlagnyugdíj között nő a szakadék.

Arra is kitért többek között, hogy egy ember az életében sokkal több nyugdíjat fizet be, mint amennyit később nyugdíjasként megkap.Hozzátette, átlagban 38 év szolgálati időt teljesítenek az emberek, ez után nagyjából 51 millió forintot fizetnek be, majd átlagosan nyolc évet töltenek nyugdíjban – bár a férfiak 40 százaléka nem is éri meg a nyugdíjazást – és ez idő alatt 21 millió forintot kapnak meg átlagosan.

Karácsony Mihály szerint új jelenség a nyugdíjasok körében, hogy szégyellik, ha nincs pénzük megvenni az élelmiszert, mosógép helyett teknőben mosnak, és egyre többet gondolnak a saját temetésükre, amire félrerakják a kis pénzüket, és most ehhez is hozzá kell nyúlni – mondta a szervezet elnöke. Nem mennek el orvoshoz, mert nem tudják kiváltani a gyógyszert, lyukas a pulóverük, nem mennek közösségbe, nem csináltatják meg a fogukat – sorolta a nehézségeket, amelyek az élelmiszerárak emelkedése mellett jelentősen megterhelik az idősek pénztárcáját.