Az európaiak 53 százalékát ösztönzi tudatosabb fogyasztásra a megugró infláció és az energiaválság, ugyanakkor egyötödük új adósságot generált az elmúlt hat hónapban – derült ki az EOS kintlévőség-kezelő által reprezentatív fogyasztói kutatásából, amit 2023 februárjában végeztek 13 országban, 7700 válaszadóval.
A kelet-európai fogyasztók jobban eladósodtak
A kutatás adatai szerint a kelet-európai országokban, így Romániában (67 százalék), Magyarországon (66 százalék) és Csehországban (63 százalék) a fogyasztók az elmúlt hat hónapban a korábbinál fokozottabb figyelemmel kísérték kiadásaikat. Egész Európát tekintve a válaszadók azt nyilatkozták, hogy
- elsősorban az utazást, valamint
- a kulturális és szabadidős tevékenységeket (33 százalék), illetve
- az új ruházati cikkek vásárlását (28 százalék) fogták vissza az elmúlt időszakban.
Körülbelül minden ötödik válaszadó vett fel hitelt vagy kölcsönt az elmúlt hat hónapban, aminek fő okaként az inflációt (49 százalék) és a magasabb energiaköltségeket (27 százalék) jelölték meg.
A kelet-európai országokban, így Romániában és Magyarországon (30 százalék), Észak-Macedóniában (29 százalék) és Szerbiában (28 százalék) az európai átlagnál gyakrabban keletkezett új adósság a fogyasztóknál. A nyugat-európaiak nagyobb valószínűséggel (18 százalék) használták fel a kölcsönt az utazások kifizetésére, szemben a kelet-európaiakkal, akik elsősorban a fűtés és a villanyszámlák kifizetésére vállaltak adósságot (28 százalék).
Az adósságok nemcsak válság idején okoznak pénzügyi nehézséget az emberek számára, de jelen gazdasági helyzetben egzisztenciális likviditáshiányt is kifejeznek az energiaárak jelentős megnövekedésével.
Az infláció a legnagyobb aggodalom
A magas infláció és az egekbe szökő energiaköltségek a megkérdezett fogyasztók mintegy háromnegyedében (73 százalék) keltenek aggodalmat, míg a munkanélküliség miatti szorongás különösen a 18-34 éveseket érinti. A kutatás adatai alapján azt látjuk, hogy az infláció rányomja bélyegét a fogyasztókra – kommentált a cégcsoport vezérigazgatója, Marwin Ramcke. Különösen válság idején az adósságok gyakran elkerülhetetlenek a pénzforgalmi problémák leküzdésében, sőt a megélhetési források megőrzésében.
A felmérés a magasabb árakkal szembeni felelősségteljesebb hozzáálláson túl a fizetési módok használatában is változásokat mutat. A válaszadók 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt hat hónapban gyakrabban használt készpénzt, mint korábban. A 18-34 évesek körében, akiknek mintegy fele gyakrabban használt készpénzt, ez az eredmény különösen meglepő. A felmérés ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az ebbe a korosztályba tartozók szélesebb körű fizetési módokat használnak.
