Az Adria kőolajvezeték horvátországi szakaszát üzemeltető Janaf vállalat kész növelni kőolajszállítási és raktározási kapacitásait, ha arra piaci kereslet mutatkozik – írta az MTI a Poslovni Denvik című horvát gazdasági napilap hétfőn.
Erről Vladislav Veselica, a Janaf igazgatóságának tagja beszélt a hétvégén a RePower EU – Az európai energiabiztonság jelenlegi kihívásai című 6. nemzetközi energia- és olajkonferencián Zágrábban. Az ukrajnai háború okozta energiaválság miatt Horvátország fontos stratégiai ponttá válhat az olaj- és gázellátás terén Délkelet- és Közép-Európa nagy része számára – vélekedett Veselica. Rámutatott: az Adria kőolajvezeték (Janaf) a krki Omisalj kikötőből szállítja az olajat Sziszek (Sisak) városába, ahol az útvonal elágazik Magyarország, Szlovákia és Csehország, valamint Szerbia irányába. A vezeték technikai kapacitása évi 24 millió tonna, de a cég 40 éves fennállása alatt ennek a felénél többel még soha nem töltötték meg a vezetéket. Emellett a Janaf 2,1 millió tonna kőolaj- és 243 ezer köbméter olajszármazék tárolási kapacitással is rendelkezik, amely az évtized végéig le van kötve – tette hozzá a szakember.
Kifejtette, hogy az Európai Uniónak további félmillió köbméter tárolókapacitásra lehet szüksége, és elképzelhető, hogy hajlandó lesz beruházni, de korábban egy évbe tellett egy 20 000 köbméteres tartály megépítése. Kérdés, hogy ez most meddig tartana és mennyibe kerülne – figyelmeztetett Veselica.
Ami az olajvezetéket illeti, a jelenleg szabad 11 millió tonnás szállítási kapacitás súrlódást csökkentő polimerek befecskendezésével 25 százalékkal növelhető, így akár 15 millió tonna éves szállítási kapacitásról beszélhetünk a magyar Mol, a szlovák Slovnaft vagy szerb NIS igényeinek kielégítésére – mondta.
Bár a Janaf jelenleg elsősorban a tárolókapacitások növelésén gondolkodik, a meglévő nyomvonalon kész további párhuzamos vezetékek lefektetésével növelni szállítási kapacitásait. A cég becslései szerint utóbbi 150-200 millió eurós beruházást igényelne, és rövid időn belül megvalósítható lenne – magyarázta Veselica.
A horvát olajvezetéket üzemeltető vállalat 2022-ben 119 millió euró (44,2 milliárd forint) összbevételt könyvelt el, ami 13 százalékkal több, mint az előző év ugyanezen időszakában volt. Az említett időszakban 41 millió euró (15,2 milliárd forint) nettó nyereséget ért el, 15 százalékkal többet, mint 2021-ben. A Janaf tagja a mediterrán olajipari csoportnak, a MOIG-nak (Mediterranean Oil Industry Group).
Felértékelődhet a múlt század hetvenes éveiben épített Adria kőolajvezeték szerepe – írta decemberben a Magyar Nemzet. A lap emlékeztetett, az Európai Unió hatodik szankciós csomagja tiltja, hogy az unió Oroszországból nyersolajat és bizonyos kőolajtermékeket vásároljon, importáljon vagy vegyen át. A finomított kőolajtermékekre (amilyen az üzemanyag is) február 5-én lép életbe a tilalom. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy a Mol pozsonyi finomítójából nem érkezhet hazánkba feldolgozott orosz olajtermék.
Pletser Tamás, az Erste-csoport regionális olaj- és gázipari elemzője a lap megkeresésére akkor azt mondta, az Adria kőolajvezetéken egyértelműen nőni fog Magyarország felé a forgalom február 5-ét követően, de mértéke attól is függ, hogy a jövőben milyen ütemben csökkenti a Mol az orosz olaj felhasználását. Azt is írták, hogy az Adria kőolajvezeték – a megfelelő bővítést követően – képes lenne kiváltani a Barátság vezetéket a nekik nyilatkozó szakértő szerint. Mintegy száz kilométeres szakaszt kellene felújítani, ami megnövelné a kapacitást.
Kiemelt kép: Az Adria kőolajvezeték fogadópontja a Mol Nyrt. százhalombattai Dunai Finomítójában.
