„Szerencsésen túl vagyunk a fűtési szezonon, komolyabb ellátásbiztonsági problémák nélkül, de mi nem állunk meg. Továbbra is szem előtt tartjuk az ellátásbiztonságot, s minden lehetőséget megragadunk, hogy növeljük az ország földgáz-kitermelését” – vázolta a célokat a 24.hu-nak Monostorpályiban, a Mol sekélygáz-kitermelési programjának egyik helyszínén Homonnay Ádám, a cég magyarországi kutatásáért és termeléséért felelős igazgatója.
Természetesen az importfüggőségtől való szabadulás még elképzelésként sem jöhet szóba, de az energiacég sokat tehet azért, hogy a hazai gázkitermelést a kormány tavalyi energia-veszélyhelyzeti tervében megcélozott mértékben,
A magyar kitermelés a 2004-es, évi 3,1 milliárd köbméterről a 2010-es évek második felére körülbelül 2 milliárdra csökkent, majd az elmúlt két évben a már említett 1,5 milliárdos mennyiség körül alakult. Ebből a Mol össztermelése 1,4 milliárd köbmétert tesz ki. Összehasonlításképp: az ország összfogyasztása – a lakossági és az ipari fogyasztást egybevéve – éves szinten 9–10 milliárd köbméter körül mozog.
Magyarországon már több mint 10 ezer gáz- és olajkutat lemélyítettek az elmúlt 80 évben, de még mindig lehet új lelőhelyeket találni, és a Mol folyamatosan kutatja azokat a helyszíneket az országban, ahol új mezőkre lehet bukkanni. Ténylegesen nem tudjuk, hogy valójában mennyi energiaforrás lehet még a föld gyomrában, de azt tudjuk, hogy számos lehetőség létezik – kommentált Homonnay.
Most Kelet-Magyarországon „turnézik” az összes fúrótorony
A fúrótornyokat bazárnak is szokták nevezni, mert egy utazó karavánhoz hasonlóan működnek. Körülbelül egy hét alatt építik föl ezeket a berendezéseket, további 15 napot vesz igénybe a kút lemélyítése, majd megint 10 napot annak kiképzése.
A berendezést, miután végzett a feladatokkal, összepakolják, majd az egységeit kamionokra helyezik, és átviszik egy másik helyre. Nem csak új kutakat fúrunk, hanem a meglévő kútállományban is folyamatosan keressük az új lehetőségeket. Ezért van, hogy csak néhány 100 méterrel odébb költözik egy adott kút, de például ez a most gázmezőn aktív kút több mint 200 kilométert utazik majd a nyár folyamán vissza Vecsésre olajat fúrni. Vándorélet ez a fúrós élet
– ecsetelte lapunknak Homonnay Ádám.
A Mol az ország számos pontján végez különböző méréseket, vizsgálatokat, és ahol ezek alapján bebizonyosodik, hogy ténylegesen van ipari mennyiségben kitermelhető földgáz vagy kőolaj, akkor ott megkezdik a fúrásokat.
Jelenleg a cég összesen három fúróberendezéssel dolgozik idehaza, amelyeket kőolaj- és földgázberuházásokhoz egyaránt igénybe vesznek. Az R69-es fúró és a Lyb 43-as jelzésű kútjavító berendezés a Hajdú-Bihar vármegyei Monostorpályi mellett, a Lyb42 fúróberendezés pedig Komádi térségében dolgozik, a 2019-ben indított sekélygáz-program keretében. Ez a program kimondottan a modern szeizmikus adatfeldolgozásnak és mérésnek köszönhetően jött létre, amelynek nyomán a földfelszínhez közelebb eső rétegekből, körülbelül 1500–2000 méter mélységből hozzák felszínre a gázt, szemben a hagyományos fúrásoknál jellemző 2–3 ezer méteres mélységgel.
„A közelmúltban Monostorpályiban megkezdett fúrásunk a negyedik a sekélygáz-programban, az első három már sikeres lett. Egy sekélygázkút körülbelül 6–7 ezer háztartás földgázellátására alkalmas, az eddig termelésbe állított kutak körülbelül 30–40 ezer átlagos családi ház földgázigényét tudják biztosítani, ami az új kutak termelésbe állításával hamarosan eléri az 50 ezret. Összességében csak a három új kút akár évente körülbelül 44 millió köbméter gáz képes kitermelni” – magyarázta Homonnay Ádám.
Ez az összfogyasztáshoz képest kis mennyiség, ám
– értékelt a Mol igazgatója.
A negyedik kút rétegvizsgálata – vagyis a tesztelése – még hátravan, s ha a fúrási szakasz végén úgy találják, hogy van benne elég kitermelhető földgáz, akkor a fúrótornyot elviszik, s a lelőhelyet bekötik a társaság vezeték-infrastruktúrájába. Egy ilyen kút lefúrása egyébként körülbelül egymilliárd forintba kerül, a Mol teljes idei beruházási programja pedig
A kormány gázkitermelési célszámai mentén egyébként egy másik projekt is halad, jóval kevésbé transzparens módon, a környezetvédők aggályait jóval inkább erősítve. Az MVM 50-50 százalékos arányban az amerikai bejegyzésű Horizon General Llc-vel vegyesvállalati formában osztozik a kitermelésen az Békés vármegyei Sarkad térségében lévő gázmezőn, ahol hidraulikus rétegrepesztéses technológiát alkalmaznak. Ez a program kifejezetten az átlagosnál mélyebb, 3700–4500 méterrel a felszín alatt elhelyezkedő, nem hagyományos földgázmezőt igyekszik kiaknázni. Bár a kitermelés megkezdését már februárban bejelentették, egyelőre sem a költségekről, sem a várható hozamról és kockázatokról nem adott hírt az állami vállalat.
„Mindenkinek megvan a saját stratégiája” – reagált lapunk felvetésére Homonnay Ádám, de arról nem kívánt beszélni, hogy a Mol részt vesz-e hidraulikus rétegrepesztéses projektekben.
Algyő készletei fogyatkoznak – a Mol forró nyomon halad
„A társaság egymással párhuzamosan folytat kőolaj- és földgázkutatást is, mivel az energiaárak hullámzása miatt akadnak olyan időszakok, amikor a kőolaj, máskor viszont a földgáz a jövedelmezőbb. Valójában, ha csak az egyikre koncentrálnánk, elveszítenénk a kiegyensúlyozott üzletmenet lehetőségét” – vázolta Lux Marcell, a Mol Magyarország kutatásvezetője.
A Mol tavaly novemberben jelentette be, hogy megkezdte a próbatermelést a Vecsés 2. számú olajkútján, most pedig már a Vecséshez közeli Üllő-észak nevű ígéretes területen kutat szénhidrogén után, amely várhatóan nem földgáz, hanem kőolaj lesz. A cég számára egy 25 négyzetkilométeres területen tizenkétezer érzékelőeszköz gyűjti össze az adatokat, hogy megvizsgálják, van-e olaj-előfordulás. A módszer lényege, hogy négy, egyenként 30 tonnás szállítójárművön rögzített vibrátor segítségével szeizmikus rezgéseket bocsátanak ki a felszín alatt 2000–2500 méter mélyen lévő kőzetrétegek felé. A visszaverődésük után érzékelt és begyűjtött adatok alapján 3D-s képeket alkotnak az adott felszín alatti területről, majd ennek alapján döntik el, hogy érdemes-e lefúrni.
A társaság az Üllő határának tágabb környezetében lévő Dány koncessziós területen 2016 óta végez kutatásokat, és már több mezője is van errefelé, egyebek közt a nemrég bejelentett vecsési mellett a tóalmási és a gombai. „E térségben vannak az 1990-es évekből származó szeizmikus méréseink, ezeknek újraértékelésének köszönhető a Tóalmás-északi, majd a vecsési mező felfedezése. Ezek a találatok a technológia fejlődésének köszönhetők, hiszen a ma elérhető számítógépes, jelentős hardverigényű megoldások a múlt században még gyerekcipőben jártak. A korábbi adatok korszerű módszerekkel történő feldolgozása során jutottunk el oda, hogy érdemes volna ezen a területen a lehető legmodernebb jellegű méréseket elvégezni, mivel jó eséllyel olaj lehet a lábunk alatt” – részletezte Lux Marcell.
A Mol a főváros környéki Üllő határában február végén kezdte a méréseket, amelyek hamarosan befejeződnek. Ezután, a kinyert adatok feldolgozását követően derülhet ki, hogy érdemes-e ezen a területen fúrást kezdeményezni.
– magyarázta, de hozzátette, hogy az üllői terület mérés szempontjából a Vecsés és a Gomba környékihez hasonlóan ígéretesnek tűnik. Ezt a két párhuzamot tekintve kimondottan nagy hozamú kutakról lehet beszélni, és ha Üllő mellett is található mező, akkor az hasonlatos lehet ezekhez, így akár körülbelül 1000 hordó/napi mennyiséget is fel lehet majd hozni. Ez az éves országos kőolajfogyasztás 1 százaléka, a Mol saját évi kitermelésének pedig a 10 százalékát teszi ki.
A kutatás és termelés beindítása ugyanakkor nem olcsó a Mol számára sem: 30 négyzetkilométernyi területen a kutatás és a mérések mintegy 700–800 ezer euró körüli összeget emésztenek fel, az adatok kiértékelésének költségeit nem publikálja a cég. Egyetlen olajkút lefúrása pedig 5 millió euróba (körülbelül 2 milliárd forintba) kerül.
