Az ügyet, amelyben az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott, a HR Portál szúrta ki. Egy miskolci mozdonyvezető indított pert a MÁV-Start ellen, amiért munkáltatója nem adta ki neki külön a napi 11 órás pihenőidőt. A MÁV-Start azt állítja, hogy mivel az ügyben alkalmazandó kollektív szerződés az EU-s irányelv által megkövetelt minimális (24 órás) heti pihenőidőt jelentősen meghaladó (legalább 42 órás) pihenőidőt ír elő, a vasúttársaság döntése egyáltalán nem érinti hátrányosan munkavállalóját, tehát összességében többet pihen a munkavállaló, csak a napi 11 órás pihenőidős jogcím sérül.
A Miskolci Törvényszék felfüggesztette az eljárást, és azt kérdezte az unió bíróságától, hogy az irányelv értelmében a heti pihenőidővel egybefüggően kiadott napi pihenőidő a heti pihenőidő részét képezi-e, azaz lehet-e egy egységként kezelni a kettőt.
Az Európai Unió Bírósága ítéletében leszögezi, hogy
melyek eltérő célokat követnek. A napi pihenőidő lehetővé teszi, hogy a munkavállaló meghatározott, nemcsak hogy összefüggő, de a munkával töltött időt közvetlenül követő időszakra eltávolodhasson munkakörnyezetétől. A heti pihenőidő azt teszi lehetővé a munkavállalónak, hogy minden hétnapos időszakon belül kipihenhesse magát. Következésképpen biztosítani kell a munkavállalók számára mindkét jog tényleges gyakorlását.
Ebből következik, hogy a napi pihenőidő nem képezi a heti pihenőidő részét, hanem ahhoz hozzáadódik, még akkor is, ha a napi pihenőidő közvetlenül megelőzi a heti pihenőidőt.
Hogy mit jelent ez? Fodor T. Gábor munkajogász szerint az átlagos hétfőtől péntekig terjedő munkarendet figyelembe véve,
- a munkavállaló két pihenőnapja a szombat és a vasárnap, mint naptári nap, ez a heti pihenőidő.
- A pénteki munkanapot követő tizenegy órás napi pihenőidőnek szombat 0 óra előtt be kell fejeződnie,
- tehát péntek 13 órát követően a munkavállaló nem dolgozhat.
A munkajogász úgy véli, amennyiben a jelenlegi törvényi szabályozás változatlan marad, ez lényegében azt jelenti, hogy
A munkajogász megjegyzi, hogy bár erről információja nincs, de meglepődne, ha a magyar jogalkotó az ítéletet követően nem módosítaná A munka törvénykönyve munka- és pihenőidőre vonatkozó fejezetét. Kézenfekvő lenne például a törvényi munka- és pihenőnap kezdetét nem éjfélre, hanem reggel hatra időzíteni, így a pénteki munkavégzés nem 13, hanem 19 óráig lenne lehetséges.
