Egy sor európai uniós alapelvet és magát az alaptörvényt is megsértené a Magyar építészetről szóló törvény javaslata, amelyet a HVG ismertetett pénteken.
A laphoz került, társadalmi vitára még nem bocsátott tervezet szerint regisztrációs kötelezettséget írnának elő „az építőanyag behozatal és kivitel vonatkozásában, az export vonatkozásában az állam vételi és elővásárlási jogának meghatározása mellett”. A regisztrációt a kivitelt és behozatalt megelőzően 30 nappal kellene megtenni az érintett vállalatoknak, ennek elmulasztása szankciókkal járna „a hatóságok erőteljes fellépése mellett”. Export pedig csak olyan termékek esetén lenne lehetséges, amelyek esetében nincs importkitettsége az országnak.
A javaslat szerint export esetében vételi és elővásárlási jog illetné meg az államot a regisztrált alapanyagokra és termékekre, azzal a kitétellel, hogy ha egy adott termék esetében a kormány megszabott árszintet határoz meg, akkor a gyártó annyiért köteles eladni neki.
A piaci ár alatt felvásárolt készleteket a tervezet szerint állami tulajdonú Nemzeti Építőanyag Kereskedésekben árulnák, ahol a magánszemélyek, vagy a babaváró támogatást és CSOK-ot felvett családok, valamint az épületenergetikai korszerűsítési beruházásokat elvégző magánszemélyek és a hátrányos helyzetűek áfa-mentesen juthatnának hozzá az építőanyagokhoz.
A törvény emellett a gyártás és az épületek energiahatékonyságának növelése érdekében a magyar építőanyag-gyártókat adókedvezményben részesítené előnyben, ha pedig ennek hatására a külföldiek kivonulnának a piacról, akkor az építőanyagokat gyártó gyárak eladása esetén az államnak elővásárlási jogot kellene biztosítani.
A HVG cikke kiemeli, hogy az új javaslat sérti az uniós jogot, például tilos a nemzetközi kereskedelmet akadályozni, márpedig a csak külkereskedelmi tevékenység esetén előírt regisztrációs kötelezettség (illetve ennek elmulasztása) ennek tekinthető. Ugyancsak a közösségi törvénybe ütközik az állami elővásárlási jog leszűkítése az exportra szánt termékekre.
