Az aktuális munkaerőpiaci trendekről, a vendégmunkások foglalkoztatásáról kérdezte az Index a HR-Network Egyesület vezetőit, Bus Katalint és Pinczés Balázst, akik január második hetében egy gyorsfelmérést készítettek tagvállalataik körében. Az derült ki, hogy a válaszadók ukránokat foglalkoztatnak legnagyobb létszámban, a sorban Szerbia következik, majd a Fülöp-Szigetek, utóbbiak főként fizikai munkavállalók révén vannak az élbolyban. Szellemiek esetében Dél-Korea, Izrael, Egyiptom, India, Tunézia a jellemző a megkérdezett munkáltatók szerint. Ugyanakkor Kazahsztán, Kína, Kirgizisztán, Vietnám, Mongólia, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina munkavállalói is kedveltek jelenleg hazánkban.
Jellemzően 10 és 200 fő között foglalkoztatják őket, van azonban, ahol a létszámuk megközelítik az ezer főt. Bár a vendégmunkások aktuális számáról nehéz pontos adatot mondani (folyamatosan utaznak be Magyarországra), az egyesület munkaerő-kölcsönző forrásainak egyöntetű véleménye szerint
Volt olyan válaszadó aki kiemelte, kazah és indiai munkavállalókat felsőfokú végzettséggel tud fizikai munkára alkalmazni, amely előre vetítheti azt is, hogy hosszabb távon is megoldást jelenthetnek a Magyarországon tapasztalható munkaerőhiányra. A vendégmunkások közül sokan a fizetésük nagyobb hányadát hazautalják az otthoni családtagjaiknak, nem költenek itt tartós javakra, legfeljebb a mindennapi megélhetésre. Több vállalatnál nyomatékosították, a vendégmunkások tényleg dolgozni akarnak, nem probléma nekik a több műszakos vagy változó, akár rendszertelen munkabeosztás sem.
Várható munkaerőpiaci trendek
Hogy milyen hatással lehet a munkaerőpiaci trendekre, ha 2023 első-második negyedévében még inkább begyűrűzik a válság, és a gazdaság jó esetben is csak 2024 végére talál magára? A portál felvetésére Pinczés Balázs kijelentette:
Ez két okból is megtörténhet:
- jobb termelékenység, megbízható munkaerő a vendégmunkás,
- fix időre alkalmazzák őket, hosszú távra lekötött megállapodások alapján, melyből költségesebb kiszállni, ellenben egy-egy hazai munkavállaló szerződését könnyebb lehet megszüntetni.
A képet Bus Katalin azzal árnyalta, hogy ha az euró-forint árfolyamra továbbra is a mostani, 400 körüli kurzus lesz jellemző, akkor a termelő-gyártó iparvállalatoknál nem biztos, hogy nagy visszaeséssel kell számolni. Azaz nem feltétlenül indul el menetrendszerű lavina a válság begyűrűzésével, de az alapanyagbeszerzés és a külkereskedelem miatt ez pénzpiaci kérdés is.