A 2001-2002-es kétéves büdzsé megalkotása után újabb költségvetési újításra szánta el magát az Orbán Viktor vezette kormányzat. Ennek első felvonása az volt, hogy a korábban megszokott év végi időpont helyett átálltak a büdzsé nyári elfogadására, tavaly ráadásul már akkor valószínűtlennek tűnő sarokszámok – 5,2 százalékos infláció és 4,1 százalékos GDP-növekedés – mellett alkották meg a 2023-as költségvetést.
Az év végére aztán kiderült, hogy a tényadatok, valamint a várható bevételek és kiadások összege példátlan mértékben szakadt el azoktól a számoktól, amelyek a júliusi költségvetésben szerepeltek. Ezért aztán a kabinet a veszélyhelyzetre hivatkozva „átalakította”, és rendeleti úton fogadta el a büdzsét, amelyet a Magyar Közlönyben december 29-én hirdettek ki. Az új verzióban közel háromszor nagyobb, 15 százalékos inflációval és mindössze 1,5 százalékos GDP-növekedéssel számolnak, miközben a kiadási oldalt 6400 milliárd forinttal (vagyis közel 20 százalékkal), a várható bevételeket pedig 5380 milliárd forinttal (17 százalékkal) növelték meg a nyári várakozásokhoz képest.
Ezek a változások akkora mértékűek, hogy az új verzió nem egy módosítónak, hanem egy teljesen új költségvetésnek tekinthető.
Hasonlót még nem láthattunk az elmúlt 32 évben
Az új, rendeletinek nevezett büdzsé több szempontból is precedens nélküli a rendszerváltás óta előterjesztett költségvetési törvényekhez képest.
- Nem tartalmazza a központi alrendszer mérlege című táblázatot, amelyben a bevételi és kiadási elemek egybefűzve, áttekinthető módon nyomon követhetők.
- Egy standard költségvetéssel ellentétben nem tartalmaz fejezeti indoklásokat, így nem körvonalazható az egyes tételek megalapozottsága, és nem tisztázottak a kormányzati célok.
- Nem azonosítható, hogy a költségvetési intézmények és az önkormányzatok esetében mennyivel növekednek a kiadások, és hogy ezt miként ellentételezné a kormányzat.
- Nem tartalmaz összehasonlításokat, így nem vethető össze sem a 2022-es évi, sem a nyáron tervezett 2023-as költségvetéssel. Ezzel az előző évi mérleg sem állt elő.
- Minden eddigi büdzsében megjelent egy hosszabb távú gazdasági kitekintés, a 2023-asban ez sem szerepel.
- Hiányérzetünk lehet a tekintetben is, hogy a GDP 3,5 százalékában meghatározott hiánycél 3,9 százalékra történő emelése nincs benne a rendeletben, Ez azt is jelenti, hogy a kormány nem részletezi, hogy ez az eredményszemléletű (az EU-nak is jelentett) deficit milyen szerkezetben áll össze.
Bevételek: a három nagy pillérből kettő bizonytalan lábakon áll
A költségvetés legfontosabb bevételi forrása, az áfa tekintetében már a 2022-es 5487 milliárd forintos előirányzat is rekordot jelentett. A júliusban elfogadott büdzsé a 2023-as terveiben még ehhez képest is nagy ugrást vetített előre: úgy számoltak, hogy mintegy 7100 milliárd forintnyi áfa folyhat be a büdzsébe, ami 30 százalékos növekedés. Akkor a Mazars könyvvizsgáló és tanácsadócégnél azzal kalkuláltak, hogy az inflációs hatás nem lesz akkora, hogy egy ilyen mértékű bővülést megindokoljon. Éppen ezért azt jelezték előre, hogy a kabinet változtathat az áfaszabályokon, és az adóemelést sem tartották kizártnak. A kormányzati kommunikáció azonban mindezt következetesen tagadta.
Az új rendeleti költségvetésben azonban további közel 900 milliárddal, 7985 milliárd forintra hizlalták fel az áfabevételeket, ami azt jelenti, hogy
Nem lehetetlen, hogy a kormányzat ezt a célt pusztán a pénzromlás nyomán teljesítse, hiszen egy nagyon erős bázishatás és egy megemelkedett inflációs pálya mentén sokkal dinamikusabban növekednek az áfabevételek, még abban az esetben is, ha a gazdaság lassul. Érdemes figyelembe venni, hogy az eddig megjelent havi adatok alapján az áfabevételek 2022-es teljesítése is magasabb volt, mint az előirányzat, ami egyértelműen a magas inflációnak köszönhető. Az viszont tisztázatlan, hogy a kormány pontosan hogyan tervezi beszedni ezt a közel 900 milliárdos többletet, hiszen a megszokottól eltérően semmilyen háttérszámítást nem adtak ki erre. Nem derül ki például az sem, hogy kívánnak-e javítani az adóztatás hatékonyságán – értékelt lapunknak Csaba Iván, a Kopint-Tárki államháztartási elemzője.
Indoklás ugyan erre sincsen, de stabilabb előirányzatnak tűnik, hogy az szja-bevételeket 9 százalékkal, valamivel 4000 milliárd forint fölé lőtték be a költségvetésben a nyári kiadáshoz képest, ami a minimálbér-emelések és a súlyos munkaerőhiány tükrében teljesíthetőnek látszik.
Teljes a bizonytalanság azonban az EU-források esetében, amelyek a harmadik legfontosabb bevételi forrásként jellennek meg a büdzsé tételei között. Hiába született egyezség a kohéziós alapok vonatkozásában, az Európai Bizottság folyamatosan monitorozni fogja a magyar kormány korrupcióellenes lépéseit, és az uniós elvárások mentén gyakorlatilag állandó politikai összetűzések várhatóak. Ennek tükrében jelenleg senki nem lehet biztos abban, hogy az új ciklus forrásaiból akárcsak egyetlen centet is kiutalnak majd Brüsszelből 2023 során. Ennek ellenére a nyáron betervezett 2078 helyett immár 2157 milliárd forintnyi beérkező EU-pénzzel számolnak erre az évre. Talány, hogy a kormány miért pont 80 milliárdos többletet „árazott be” az év végi megállapodást követően.
Az pedig már végleg hasraütésszerűnek tűnik, hogy a büdzsében pontosan 325 milliárd 440 millió forintnyi bevételre számítanak a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz beérkező forrásai nyomán, miközben az RRF-pénzek feloldásáról még döntés sem született, a kormánynak jelenleg azon kell dolgoznia, hogy teljesítse a bizottság által előírt 27 szuperfeltételt. Eközben a kiadási oldal alapján arra készülnek, hogy idén körülbelül 505 milliárdot el is költenek a helyreállítási alap kontójára.
A költségvetés fő sztorija a rezsi. De mit tudunk róla?
Amint Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is kijelentette, a 2023-as büdzsé a rezsivédelem költségvetése. A támogatások esetében „felrobbantak” a költségvetés számai: a júliusi 670 milliárd forint helyett a rendeletben már 2610 milliárd forintot tesz ki a rezsivédelmi alap számlája.
Szinte teljes homályban marad azonban, hogy milyen elvek alapján tervezik a rezsivédelmi alap kiadásait. Annyit feltüntettek, hogy a lakosság, a költségvetési szervek és az önkormányzatok mennyi kompenzációt kapnak, de az nem derül ki, hogy ezen belül az egyes szektorok, szolgáltatók milyen okból, mekkora ellentételezésre várhatnak. A lakossági szegmens közel 1500 milliárdnyi rezsitámogatásra számíthat, de nincs részletezve, hogy ez az összeg miként jött ki. Milyen számszerűsíthető hatással jár, hogy fölemelték a gáz- és áramárakat, hogyan számolják ki az MVM Zrt. veszteségét? Ezeket nem lehet leellenőrizni – figyelmeztetett Csaba Iván. Mielőtt a kormány a költségvetést átírta, még 1700 milliárd forintra számítottunk a lakossági támogatás arányát nézve, ez végül 200 milliárddal kevesebb lett. Ez vélhetően azért történt, mert az augusztus eleji gáz- és villamosenergia-áremelés több megtakarítást eredményezett, mint amivel előzetesen számoltak. De az is lehet, hogy nem ezért történt – mondta.
Az kikövetkeztethető, hogy az alap kiadásai nem elsősorban amiatt emelkednek, hogy a világpiaci energiaárak jelentősen megugranak 2023-ban, hanem amiatt, hogy az MVM 2022-ben feltöltötte tartalékait, tavaly rendkívül drágán vásárolt fel gáz- és áramkészleteket, az idén pedig ezt a részt fogja a 2022-es magas beszerzési ár alatt tovább értékesíteni. Ebből jelentős vesztesége képződik a cégnek a háztartások esetében.
Bár az energiaárak érdemben csökkentek januárra – a gáz ára például az orosz-ukrán háború előtti szintre esett vissza –, a korábbi éveknél lényegesen magasabbak maradnak. Nem világos ugyanakkor, hogy milyen pályán tervezik az idei energiabeszerzéseket, számolnak-e többletkiadással az orosz szerződések nyomán a világpiaci árszinthez képest – vetette fel Csaba Iván.
A másik jelentős és szembetűnően növekvő kiadási tételt az államadósság finanszírozása jelenti. Az adósságszolgálattal kapcsolatos kiadások a megemelkedett kamatkörnyezet és a gyenge forint miatt 2020 óta mostanra megduplázódtak. Júliushoz képest 430 milliárddal többet, 2541 milliárd forintot kíván elkölteni erre a célra a kormányzat. Az adósságszolgálat az idén várhatóan jelentősen megnő, de hogy az államkötvények kamatelszámolásai ténylegesen hogyan történnek, az a büdzséből nem derül ki. A lejárati szerkezettel súlyozott kamatszintek nem nyilvánosak, ezekre csak az Államadósság Kezelő Központnak van rálátása.
Csak úgy spórol a kormány, ahogy eddig
Nagy vonalakban azt lehet megállapítani, hogy a rezsialap és az államadósság miatt jelentősen elszálló költségeket jellemzően a humánkiadások lefaragásán keresztül kompenzálja a kormány, ahelyett, hogy nagyratörő beruházási tervein és presztízsprojektjein spórolna. Az egészségbiztosítási alap kiadásai a júliusi tervekhez képest 2,9 százalékkal nőnek, ami a 15–20 százalékos infláció miatt jókora reálértékcsökkenést jelent. Még sanyarúbb a helyzet az oktatás esetében, ahol a kiadások mértéke változatlan marad – hívta fel a figyelmet a Népszava.
Bár 2022 derekán bejelentették, hogy az állami beruházásokon spórolni fog a kormányzat, ez a büdzsé alapján mégsem történik meg: miközben júliusban még csak 257 milliárdnyi kiadással számoltak ezen a téren, a rendeletben 500 milliárd forintos tétel jelenik meg. Hogy ezt pontosan mire költik el, ugyancsak homályban marad. A vasúti fejlesztéseknél 183 milliárd forintot tüntettek fel, de az is csak a júliusi büdzséből derül ki, hogy e kiadások nagy része Budapest–Belgrád vasút költségeit fedezi. További 100 milliárdokat emészthet fel például az atlétikai-vb szervezése, a Vodafone megvásárlása, a Fudan-projekt és Paks II. előkészítése, ám mindezeknek részletes bontásban nincs nyoma a költségvetésben.
Eddig kihagyták a parlamentet. Most mi lesz?
„December 20-ára meghívtam a pénzügyminisztert, hogy egy bizottsági ülés keretében tárgyaljunk a rendeleti költségvetés módosításáról, de mivel a fideszes többség bojkottálta az ülést, végül Varga Mihály sem jelent meg” – mondta lapunknak Vajda Zoltán, az Országgyűlés költségvetési bizottságának MSZP-s elnöke. Előreláthatólag január közepére újfent összehívják majd a bizottság ülését, de még bizonytalan, mi lesz a tárgyalások témája.
Annyi tudható, a kormány félszívvel vállalja fel, hogy rendeleti költségvetést alkotott, hiszen Gulyás Gergely kancelláriaminiszter bejelentette, hogy január közepéig mégiscsak beterjesztik az Országgyűlésnek a költségvetés módosítását. De amennyiben a parlament érdemben nem tud beleszólni a folyamatokba, így a kormánypárti többség nem teszi lehetővé, hogy egyéni képviselői módosítókról is tárgyaljanak, és a költségvetési bizottságot is bevonják a munkába, akkor ugyanúgy rendeleti költségvetésről beszélhetünk – értékelt Vajda.
A januárra kitűzött időpont szokatlan, mivel a parlamenti ülésszak február második feléig szünetel. Ezért még mindig dönthetnek úgy, hogy halasztanak, és a módosítást csak február végén tűzik napirendre. Ez azonban azt jelentené, hogy egy már életbe lépett, végrehajtás alatt álló büdzsét tárgyal a parlament, ami szintén csak szépségtapaszt jelentene a demokratikus értékeket ért sérülésen. Kritikus szakaszban tartanak az uniós tárgyalások, és az Európai Bizottság egyik elvárása a magyar kormánnyal szemben, hogy a törvényhozás átlátható legyen. E tekintetben óriási hiba lenne, ha bármilyen módon a parlament megkerülésével léptetnék életbe az új költségvetést. „Csak remélni lehet, hogy a tervezett időpontig a megszokott formátumban – vagyis az eddig nem látott kiegészítő dokumentumokkal együtt – terjesztik az országgyűlés elé a büdzsét.
Nemcsak az elmúlt 32 évben, de a Kádár-rendszerben sem volt példa arra, hogy a parlament legalább ne tárgyalt volna a költségvetésről
– húzta alá Vajda Zoltán.
Kockázat: ez a befektetőknek is szemet szúrhat
Nem feltétlenül tartják kívánatos és követendő gyakorlatnak a rendeleti költségvetést a kormányhoz közel álló Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványnál sem.
A gyorsan változó külső körülmények és a rendkívüli gazdasági környezet miatt fordulhatott elő, hogy a büdzsét végső soron az utolsó pillanatban sok módosítással, rendeleti alapon kellett átírni, miközben a mögöttes számokra a törvényalkotónak sem biztos, hogy pontos rálátása volt. Ezek a körülmények indokolhatják, hogy nem csatolták a megszokott mellékleteket, és az egyes tételek alatt részletes bontások nem láthatók. Ez korántsem tökéletes állapot, de bármelyik párt is legyen kormányon, ez egyszeri alkalommal elfogadható lehet – fogalmazott lapunknak Pásztor Szabolcs vezető elemző. Szerinte valószínű, hogy év közben több átalakításra lesz szükség a külső környezet és a gazdasági helyzet változásai miatt, e tekintetben a jogalkotó felkészült arra, hogy nagyobb mozgásteret biztosítson magának.
Ha viszont tendenciózusan, éveken keresztül így készülne a büdzsé – pláne a parlament megkerülésével – az valóban aggályos lehet a külföldi befektetők szemszögéből is. Hiszen amennyiben az országkockázati felár megemelkedik, könnyen megtalálhatják ezt is, mint esetleges gyenge pontot – fűzte hozzá.
„A költségvetés benyújtásának módja, módosítása, és a hiány áttervezése mindenképp egyedi, nem szokványos eset. Arra számítunk, hogy amennyiben a gazdasági környezet jó irányba mozdul el, akkor visszatérünk a normához, a korábban megszokott folyamatokhoz, határidőkhöz, és egyéb más tényezőkhöz, amelyek a költségvetés szempontjából fontosak. Ez mindenkinek az érdeke” – jelentette ki Pásztor. A közgazdásznak ugyanakkor sem információja, sem feltételezése nincs arról, hogy milyen megfontolások vezérelték a kormányt például abban, hogy energiabeszerzések pénzügyi mutatóiról semmit sem tárt a nyilvánosság elé.
