A magyar ügyben, városnevet nem említve az írta az OLAF, hogy ívóvízminőség-javítást célzó projektnél csaltak. Az OLAF bizonyítékai szerint változatlan maradt a vízkezelési technológia, nincs hatása a vízminőségre, pedig ez a finanszírozás alapfeltétele volt. Az OLAF ezért 1,3 millió eurót (jelenlegi árfolyamon valamivel több mint 530 millió forint) kér vissza a projektpartnerektől.
A minap Mohácsról derült ki, hogy nyomozást folytat ott az OLAF. A portál a hatóságtól írásban kért választ arra a kérdésre, hogy Mohács érintett-e a vízminőségi ügyben.
„Az OLAF négy vizsgálatot zárt le a víz- és szennyvízlétesítmények korszerűsítési projektjeivel kapcsolatban. A megállapítások a hamis dokumentumok benyújtásától vagy az uniós finanszírozás támogathatósági feltételeinek nem teljesítésétől kezdve a megépített, de soha nem működő tisztítóberendezésekig terjedtek. Az ilyen típusú létesítmények célja a tiszta víz biztosítása, valamint a polgárok és a környezet védelme a szennyeződésektől. Az a tény, hogy az OLAF feltárta ezeket a feltételezett csalásokat, azt jelenti, hogy a pénzek visszakerülhetnek az uniós költségvetésbe, és a polgárok javára, nem pedig a csalók meggazdagodására fordíthatók. Összesen több mint 19,5 millió eurót javasoltak behajtásra a négy eset kapcsán” – mondta Ville Itälä, az OLAF főigazgatója.
A másik három vizsgálat Romániában és Bulgáriában zajlott.
