A november elején benyújtott, és várhatóan december elején az Országgyűlés elé kerülő csomag hivatalos célja az uniós jogharmonizáció, amelyet több hónapos késéssel sikerült végre összehozni. Csakhogy az EU-irányelvekhez fazonírozás mellé becsúszott néhány olyan módosítás, amelyek miatt a magyar munkavállalók az eddiginél is kiszolgáltatottabbak lesznek a munkaadójuknak.
A Munka törvénykönyvének módosítása azért vált szükségessé, mert a jelenlegi változat helyenként nem felel meg uniós irányelveknek. A munka és magánélet egyensúlyáról szóló, illetve a kiszámítható munkafeltételekről szóló irányelvekhez való hozzáigazítást 2022. augusztusi határidővel kellett volna meglépnie Magyarországnak, némi csúszással novemberben sikerült benyújtania a törvénymódosítást Semjén Zsoltnak – emlékeztetnek a portálon.
A késlekedés a kisebbik baj, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) szerint a valódi probléma az, hogy a javaslat fontos pontokon még tovább gyengíti a munkavállalók jogait a foglalkoztatókkal szemben. A kifogásolt paragrafusoknak részben nincs is közük az uniós elvárásokhoz.
Könnyebben kirúghatják, aki egészségügyi okból nem tudja ellátni korábbi munkáját
A tervezet bevezeti a „munkakör ellátásra egészségügyi okból alkalmatlan” fogalmát és ezekre az esetekre megkönnyíti a munkaadóknak az érintett munkavállaló elküldését. Ez leginkább a fizikai dolgozókat érintheti hátrányosan, náluk fordulhat elő gyakrabban, hogy tartós egészségkárosodás miatt nem képesek korábbi pozíciójukban dolgozni. Ha valaki ilyen helyzetbe kerül (vagyis nem kapja meg az foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton a megfelelő papírt), akkor a munkaadó eddig választhatott, hogy keres neki másik pozíciót a cégen belül (amelynek ellátására alkalmas), vagy elbocsátja, de utóbbi esetben viszonylag szigorú feltételeknek kellett megfelelni: járt a dolgozónak a végkielégítés, a felmondási idő egy része alóli felmentés.
Ezzel szemben ha a törvénymódosító átmegy, a munkakör ellátásra egészségügyi okból alkalmatlan személy maradhatna úgy munkaviszonyban a cégnél, hogy nem keresnek neki másik munkakört, de nem is rúgják ki, hanem egyszerűen nem dolgozik és így nem jár neki munkabér. Ebben az esetben nyilván inkább magától felmond majd a munkavállaló, ez pedig a cégnek kedvez, hiszen nem kell elbocsátania, megspórolja a végkielégítést.
Apasági szabadság a lehetséges minimumon
Az uniós irányelv minimum 10 napban határozza meg az apukák által kivehető fizetett szabadságot, mivel Magyarországon eddig csak 5 nap járt (ikrek után 7), ezen mindenképp változtatni kellett. Az EU szándéka szerint ennek fizetett szabadságnak kell lennie, amelyre a távolléti díj legalább 70 százaléka jár a dolgozónak. A kormány egy fura húzással úgy oldaná meg ezt, hogy az eddig is járó szabadságra (tehát az 1-5. napig) 100% jár, a 6-10. napig azonban már csak 40%. A MASZSZ szerint nehéz mást látni emögé, mint hogy a kormány nem akarja, hogy az apaszabadság második felét is kivegye az apák nagy része, ez a megoldás ugyanis ellenérdekeltté teszi őket ebben.
Megszűnhet a szabadság, amelynek időpontjáról a dolgozó dönthet
A szabadságolás aktuális rendje, hogy a dolgozó összesen 7 napnyi szabadságát akkor veheti ki, amikor ő szeretné, a többiről a törvény szerint a munkaadó dönthet. A módosítóban viszont elrejtettek egy olyan pontot, ami alapján a munkáltató „kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén” megtagadhatja még ennek a 7 napnak a kivételét is a dolgozó által kért időpontban.
– értékelnek a szakszervezetek.
Szülői szabadság 4 hónap helyett 44 nap
Az uniós irányelv azt is előírta Magyarországnak, hogy vezessük be a gyerekesek számára a gyerek 8 éves koráig járó, évi 4 hónapos szabadságot. Ennek nem kell fizetett szabadságnak lennie, de opcionálisan mindkét szülő számára lehetővé kellene tenni a kivételét. A parlamentnek benyújtott javaslatban viszont 4 hónap (több mint 60 munkanap) helyett csak 44 nap szerepel. A MASZSZ álláspontja szerint tehát ezen a ponton konkrétan nem is sikerült megfelelni a jogharmonizációnak.
A munkavégzés helyére vonatkozó szabály fellazítása
A módosítóban egy olyan szövegváltozás is szerepel, amely a MASZSZ értelmezése szerint a mostaninál kötetlenebb módon tenné lehetővé a dolgozók külső helyszíni munkavégzését. A módosítóban az eddig „szokásos munkavégzési hely” fordulatot most lecserélik arra, hogy „a munkakörben szokásos munkavégzési hely”. Első ránézésre nincs túl nagy különbség, de a szakszervezeti jogászok szerint az apró módosítás megnyithatja a terepet a tágabb értelmezéshez olyanok esetében, akiknél valamilyen utazás is beleérthető a munkába. A kiküldetésekre, kirendelésekre eddig különféle korlátozások voltak érvényben (például évi 44 munkanapra lehetett maximum kirendelni valakit).
Túl rövid határidő a beosztás módosítására
A munkabeosztás, illetve annak változékonysága bizonyos szektorokban eddig is érzékeny kérdés volt, épp ezért kollektív szerződésben kellett rögzíteni, milyen határidőkkel lehet rajta módosítani. Ennek elsősorban azért van jelentősége, mert a normál, jogszerűen módosított beosztáson felül jönnek képbe az olyan pluszok, mint a túlóradíj vagy az állásidőre fizetett összeg. Magyarán a kollektív szerződés vonatkozó pontja határozza meg, mennyire drága dolog a cégnek, hogy rövid határidőkkel variálja a dolgozók munkaidejét.
Erre eddig nem vonatkozott kikötés a Mt.-ben, a cégvezetés és a dolgozók egyezkedésén múlt, hogyan szerződnek. Az új módosító viszont 48 órában határozná meg a kollektív szerződésben rögzíthető változtatás lehetőségét.
