A nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása a nyugdíjkorhatár betöltésétől, mint legkorábbi lehetőségtől kezdve több dologtól is függhet. Ezek között az egyik fontos tényező a nyugdíj összegének nagyságrendje lehet, amely különbséget mutathat abból a szempontból, hogy melyik évben történik a nyugdíjba vonulás – hívja fel a figyelmet a portálon Molnárné Balogh Márta tb-szakértő.
Év végéhez közeledve ismét sokakat foglalkoztat ez a kérdés, annak ellenére, hogy a nyugdíj megállapításnak 2018 óta nem előfeltétele a biztosítási jogviszony (például munkaviszony) megszüntetése, amely iránt időben kellene intézkedni.
Fontos a kérdés eldöntése azok számára is, akik folytatni akarják a munkát a nyugdíj mellett, és azok számára is, akik valóban visszavonulni, pihenni szeretnének, és a keresőtevékenység megszüntetését kívánják a legjobb módon rendezni.
Kik kerülnek „döntési helyzetbe”?
A nyugdíjtörvény szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel.
Az 1957-ben születettek 2022-ben töltik be nyugdíj korhatárukat, a 65. életévet. Ők, és a korábban született, de a nyugdíjat eddig még nem igénylők kérhetik még ebben az évben a nyugdíj megállapítását, vagy dönthetnek a 2023-ban, esetleg még később történő nyugdíj igénylés mellett.
Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idővel szerezhető jogosultság. Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.
Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs olyan ok, amely miatt feltétlenül, azonnal igénybe kell venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, mikortól kérjük az ellátást.
A különbség az időpontok között a következő: ha 2022-ben vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összege a 2022. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és már részesülünk a 2023. évi éves, januári nyugdíjemelésben.
Ha 2023-tól történik a nyugdíjba vonulás, a 2023. évi kiszámítási szabályok szerint történik a nyugdíjszámítás, és az évi rendszeres nyugdíjemelés először 2024-ben jár. Ugyanez a szabály vonatkozik a tizenharmadik havi nyugdíjra való jogosultságra is.
A 2023. évi nyugdíjszámítási szabályokban új lesz az ún. valorizációs szorzószámok meghatározása, amely a nyugdíj megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait. A valorizációs szorzószámok közzététele minden év márciusában történik. Így arra a kérdésre választ adni, hogy pontosan mennyi lesz a 2023-ban megállapított nyugdíj összege, korábban sajnos nem lehet. (Januártól-márciusig nyugdíjelőleget kapnak az érintettek.)
Abban az esetben, ha 2023-ban mégis a korábbi évben, 2022-ben történő nyugdíj megállapítás mellett döntene valaki, lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek már ebben a korábbi időpontban is fennálltak.
A valorizációs szorzószámokon kívül ugyancsak befolyásolja a nyugdíj összegét az ún. degressziós sávhatár, azaz az az összeghatár, amely feletti jövedelem csak részben vehető figyelembe az ellátásnál (Jelenleg a 372 ezer forint feletti, az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereseteket érinti a degresszió).
A halasztás előnye: nyugdíjnövelés
Amennyiben a körülmények megengedik, nem szükséges rögtön a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni. Ha a továbbfoglalkoztatás megengedett, vagy a versenyszférában, munkaviszony keretében dolgozik az érintett, a nyugdíj megállapítása nélküli továbbdolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.
Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 százaléka.
A folyósítás megkezdésének kérése rögzített nyugdíjnál
Aki korábban már élt a nyugdíj rögzítés, azaz a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása lehetőségével, és a korhatár betöltését követően tovább dolgozva legalább 365 nap szolgálati időt szerzett, szintén dönthet úgy már 2022-ben is, hogy kéri a nyugdíj folyósítás megkezdését.
A nyugdíjtörvény szerint aki betöltötte a reá irányadó nyugdíj korhatárt, és eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett, a korhatár betöltésének időpontjára kérheti nyugdíja folyósítás nélküli megállapítását, a nyugdíj rögzítését. Ha a korhatár betöltését követően tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365 napra szolgálati időt szerez, a tényleges nyugdíjba vonulás idején, ha az számára kedvezőbb, választhatja rögzített nyugdíja évenkénti nyugdíjemelésekkel növelt összegének folyósítását a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összeg helyett.
Amennyiben szeretnénk visszavonni a nyugdíj megállapítása iránti kérelmünket, erre csak a döntés véglegessé válásáig van lehetőség. A felvett nyugellátást harminc napon belül vissza kell fizetni. A megállapított nyugellátásról a megállapító határozat véglegessé válásától számított tizenöt napot követően nem lehet lemondani.
