Nincsenek könnyű helyzetben a nyugdíjasok és ez a közeljövőben sem változik, hiszen minden jel szerint a kormányzat túl optimistának bizonyult, amikor arról kellett dönteni, hogy milyen mértékben korrigálják novemberben a nyugdíjakat. Végül az év eleji 5 és a júliusi 3,9 százalék után úgy látták, hogy az ismert és a várható inflációs adatok tükrében 4,5 százalékos novemberi kiegészítés indokolt. Ám számos jel utal arra, hogy az így eredményként kapott éves 14 százalékos nyugdíjemelés kevés lesz a kormányzati cél teljesüléséhez, vagyis a nyugdíjak értékállóságának megőrzéséhez. Ehhez ugyanis az kellene, hogy az emelés mértéke megegyezzen az éves átlagos infláció mértékével – olvasható a portálon.
A KSH múlt heti közlése szerint októberben 21,1 százalékos volt az éves infláció, míg a nyugdíjasok fogyasztói kosara alapján számolt index 23,6 százalékot tett ki. Ezzel az idei év első tíz hónapjára számolt ráta sorrendben 12,71, valamint 13,03 százalékra jön ki. Noha első ránézésre azt is lehetne gondolni, hogy ezek még távol állnak a 14 százaléktól, a várható folyamatok és trendek alapján ezt a szintet könnyebbnek tűnik elérni most, mint elkerülni.
Annak záloga, hogy a 14 százalékos nyugdíjemelés biztosítsa az ellátások értékállóságát, az lenne, ha ez a múlt héten közölt inflációs adat a plafont jelentené.
Ha ugyanis a nyugdíjas infláció (mivel az év egészét tekintve ez tűnik magasabbnak és a novemberi kiegészítés során a törvény is ezt figyeli) novemberben a mostani 23,6 százalékról 20 százalékra mérséklődne, majd decemberben 18 százalékra, akkor jönne ki az év egészét nézve 14,025 százalékos pénzromlás. Tekintve, hogy a kormány 14 százalékig egészítette ki az ellátásokat, joggal feltételezhetjük, hogy jelen állás szerint egy ilyen optimista forgatókönyvben bízik, vagyis abban, hogy túl vagyunk az infláció tetőzésén.
Ám sokkal nagyobb valószínűsége van annak, hogy az év hátralévő részében tovább emelkedik idehaza az infláció, a legkedvezőbb forgatókönyv szerint is decemberi tetőzéssel. Egyes elemzők, valamint maga Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter decemberre akár 25 százalékos éves szintű (azaz a 2021 decemberéhez viszonyított) rátát is esélyesnek tart. A romló tendenciát erősíti, hogy a rezsicsökkentés módosítása miatt a háztartási energia áremelkedési üteme 64 százalék volt októberben. Ez a hatás legkorábban jövő év szeptemberében tud kifutni.
Ha elfogadjuk, hogy az éves infláció az év utolsó hónapjában 25 százalékig is felmehet, és annál nyár óta a nyugdíjas infláció rendre magasabb, akkor az az egészen elképesztő helyzet is kialakulhat, hogy decemberben 27 százalék körül alakul a nyugdíjasok kosara alapján számolt infláció. Ennek figyelembevételével a legrosszabb, ám mégis a legvalószínűbb forgatókönyv alapján az mfor.hu novemberre 25, decemberre pedig 26,5 százalékos áremelkedési ütemet feltételezett. Ezekkel együtt az éves átlagos infláció 15,15 százalékos is lehet, szemben a nyugdíjak 14 százalékos növekedésével.
