November 11-én Márton napja van. És miközben a libatenyésztők naptárában a Márton-nap és a karácsony emberemlékezet óta „piros betűs ünnepként” szerepel (az éves árualapjuk 80–90 százaléka ekkor fogy el), a libások idén borúlátóak.
Az ideit talán a 2008-as Márton-naphoz lehet hasonlítani, amikor komoly recessziós félelmekkel várták az emberek az ünnepeket, ez pedig az ünnepi fogyasztásra is rányomta a bélyegét – mondta az Azénpénzem.hu-nak a debreceni székhelyű Tranzit Cégcsoport vezérigazgatója, Szabó Ákos. Az 1800 embernek munkát adó cég átlagban évi 2 millió libát, 10 millió kacsát és 15 millió csirkét nevel és dolgoz fel a saját telepein, vágóhídjain. Idén azonban a liba csak 1,1 millió darab lesz. Számos okot sorolt fel a portálnak arra, mi vezetett a szűkítéshez.
Egy évvel ezelőtt három komoly problémával kellett megküzdenie az ágazatnak – a már akkor is emelkedő takarmányárakkal, a pandémiával és a madárinfluenzával. Ezek továbbra is velünk maradtak, a helyzet az energiaválsággal súlyosbodott. Az utóbbi 6-8-10-szeres áremelkedéseket produkál, ami kigazdálkodhatatlan. Ráadásul az évszázad aszálya brutális takarmányárakat hagyott ránk örökül.
Az is nyilvánvaló, hogy nem lehet minden plusz költséget a fogyasztókra áthárítani, hiszen a költségkrízis miatt
- a csirke ára már így is 40-45 százalékkal drágult,
- a kacsáé megduplázódott és
- a liba ára is majdnem megkétszereződött.
Egyfelől tehát ott vannak a brutális előállítási költségek, míg másfelől ott munkál az emberekben az egzisztenciális félelem. Ezek a hatások a libaiparban most fognak találkozni, Márton-napkor és karácsonykor. Egyelőre senki nem tudja (legfeljebb gyanítja), hogy ennek milyen hatása lesz a fogyasztásra. 2008-ban a libafogyasztás 40 százalékot zuhant vissza – tette hozzá Szabó Ákos.
Ha mindez nem lenne elég, a Márton-nappal megérkezett a madárinfluenza is. Egy-egy állomány kiirtása azt jelenti, hogy azt az eredményt, amit addig egy év alatt kellett megtermelni, most fél év alatt kellene behozni ahhoz, hogy egy család meg tudjon élni belőle. Sok kistermelő ezért inkább felhagy a libázással.
A vezérigazgató mindezek ellenére bízik a folytatásban, mert a korábbi évek eredményeit tartalékolták a nehezebb időkre. A folyamatban lévő beruházásaikat folytatják, és újakat is indítanak, az állatlétszámot növelik.
A liba főbb piacai Németország és Ausztria, de exportálnak a szlovákokhoz, a csehekhez, a dánokhoz, az angolokhoz, sőt még Kanadába is. Az elmúlt években a magyar víziszárnyas-fogyasztás nagyon dinamikusan fejlődött, ez azonban most visszaeshet.
