Szeptember végén ismét kamatot emelt a jegybank, ígérete szerint egyelőre utoljára. Így az alapkamat már 13 százalékon tetőzött. A forint euróárfolyama azóta sorra dönti a negatív rekordokat, és a bankok sem tétlenkednek a válasszal. A nagyobb pénzintézetek zöme szeptember végén vagy október elején módosított a személyi kölcsönök és a jelzáloghitelek feltételein is. A többség kamatot emelt, és van, ahol az elvárt jövedelem összege nőtt meg. A kamatemelések mellett az utóbbi is egyre gyakoribb, a bankoknak az év elején jócskán megemelt minimálbér nettója már egyre kevésbé elég a hitelnyújtáshoz – írja a Bank360.
A futószalagon emelkedő hitelkamatok miatt mostanra egyre általánosabbá váltak a 10 százalék feletti teljes hiteldíj mutatóval (THM) kínált lakáshitelek. Különböző kedvezményekkel, vállalásokkal, magasabb jövedelemmel ez ugyan lejjebb tornázható, de még akkor is 8 százalék felett lesz a jelzáloghitel éves költsége.
A bankok sorozatos emelései után a személyi hitelek kamatai is felpörögtek. A már egyébként is csak mutatóban maradt 10 százalék alatti ajánlatok teljesen eltűntek, a 15 százalék körüli THM-ek váltak jellemzővé. Ezeket már magasabb jövedelemmel, fizetésutalást vállalva se nagyon lehet 13 százalék alá nyomni a személyi kölcsönöknél.
A Bank360.hu arra figyelmeztet, hogy az alapkamat emelése után a bankok többsége megdrágította a hiteleit, de a hónap hátralévő részében még lehet számítani további lépésekre annak ellenére is, hogy az MNB már nem akarja növelni az irányadó kamatát. A hitelek átárazása ugyanis az elmúlt hónapokban is elhúzódott, így lehet, hogy a bankok még ezúttal sem lőtték el minden puskaporukat október elején.
