A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke már számtalan alkalommal tett felelőtlen, szakmailag hibás kijelentéseket a magyar gazdaság jelenéről és még több alkalommal bocsátkozott megalapozatlan jóslatokba annak jövőjét illetően. Ezek a nyilatkozatok kizárólag arra voltak jók, hogy növeljék a piaci bizonytalanságot és félretájékoztassák az embereket.
Így kezdődik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleménye, amely emlékeztet rá, már korábban is felszólították Parragh Lászlót, hogy állításait körültekintőbben, a tényeket jobban megismerve fogalmazza meg, ám
legújabb kijelentései már egyértelműen átlépik az észszerűség határait.
Az MNB tájékoztatja Parragh Lászlót, hogy a Magyar Nemzeti Bank nemkonvencionális, célzott intézkedései 2013 óta számottevően járultak hozzá a gazdasági növekedéshez, a hitelezés összeomlásának elkerüléséhez, az állam finanszírozási költségeinek csökkentéséhez, a koronavírus-válság hatásainak kezeléséhez. A közlemény arra reagált, hogy az MKIK elnöke a Portfolio.hu-nak adott interjújában bírálta az MNB-t.
Válaszul azt írták, a Növekedési Hitelprogramnak köszönhetően csaknem 75 ezer kis- és középvállalkozás jutott olcsó forráshoz, összesen több mint 6000 milliárd forint értékben. A jegybanki intézkedések nélkül a járvány sokkal rosszabb helyzetben érte volna az országot, a magyar gazdaságot, most is jóval rosszabb helyzetben kellene küzdeni az újabb gazdasági kihívásokkal. A pandémiát megelőző „unortodox” monetáris politikával a jegybank nemhogy nem gátolta, inkább megteremtette a lehetőségét egy versenyképességi fordulatnak. Arra felhívják Parragh figyelmét, hogy 2018-2019-ben az infláció stabilan a 3 százalékos jegybanki cél körül alakult, a növekedés 5 százalék közelében, a folyó fizetési mérleg pedig egyensúlyban volt.
A jegybanknak úgy tűnik, mintha Parragh László elfelejtette volna a 2008-as pénzügyi válság tanulságait, amelyek szerint a külső forrásokból devizában történő finanszírozás komoly veszélyeket hordoz magában. Az MKIK elnöke téved, amikor túl alacsonynak tartja az euró megtakarítások arányát, az igazság az, hogy nem segítené a gazdaságot, ha euróban lennének a megtakarítások. Ahogyan a devizahitelezés, úgy a megtakarítások nagymértékű devizára váltása is komoly kockázatokat jelent, hiszen ugyanúgy növeli a gazdasági szereplők árfolyamkitettségét és rontja a bankrendszer forrásellátottságát. Az euróban való megtakarítás ösztönzése szűkítené az állam finanszírozási lehetőségeit, valamint rontaná a monetáris politika hatékonyságát.
Parragh László az inflációval kapcsolatos narratívában sem követi a józanságot, egyértelműen károsak, tévesek azon kijelentései, amelyek magas szinten ragadó inflációt vizionálnak. A globális inflációban már látszódnak azok a jelek, amelyek keresleti és kínálati oldalról is a fordulat irányába mutatnak. Az MNB ismét felszólítja Parragh Lászlót, hogy
a tudását meghaladó és a felelősségi körén kívül eső szakmai kérdésekben tartózkodjon a véleménynyilvánítástól, illetve, ha mégis megteszi, akkor kellő körültekintéssel tájékozódjon előtte, és csak a tények ismeretében fogalmazza meg mondanivalóját.
