Sajátos távhőtrükkel próbálhatja meg fenntartani a rezsicsökkentés látszatát a kormányzat – derült ki a Technológiai és Ipari Minisztérium energetikáért felelős államtitkára, Steiner Attila elejtett mondataiból. Az államtitkár egy keddi konferencián arról beszélt, hogy idén télen a lakossági felhasználóknak átadott hőmennyiség csökkentését tervezik a távhő rendszerekben. A „mérték és a miként” még nincs kidolgozva.
A lap által megkérdezett fővárosi szakemberek szerint ez várhatóan nem a használati meleg víz mennyiségének vagy hőfokának csökkentését jelentené, inkább fűtésre jutó hőmennyiség lenne kevesebb. Ám azt, hogy ez hány fokkal csökkenti majd a lakások hőmérsékletét, még megtippelni se merték, mivel egyelőre ők is csak próbálják megfejteni, hogy mire is gondolhatnak a tárcánál. Előzetes szakmai egyeztetés ugyanis nem volt. Mindez akár azt is jelentheti: mivel a távhő tarifákat – a sok mérő nélküli lakás miatt – nem lenne könnyű emelni, inkább ugyanannyiért adnak majd kevesebb meleget.
Így könnyen előfordulhat, hogy azoknál is sokkal hűvösebb lesz télen, akik akár fizetnének is a nagyobb melegért. Ez azonban mindenképpen átmeneti megoldás lesz. A kormány programot indít a lakások fogyasztásmérővel való felszerelésére, amint a lakások többsége mérhetővé válik, lehetővé válik „az igazságosabb közteherviselés”.
Lényegében emelik az árat
Nyomós oka van annak, hogy egyre kétségbeesettebben keresi a kormány a rezsimegoldást a távfűtéses lakásoknál: 1100 milliárd forint. Ennek megértéséhez érdemes felidézni, hogy a lakossági árat a fejlesztési miniszter 2011-ben befagyasztotta, majd a kormány 2014 októberére három lépcsőben 22,6 százalékkal csökkentette és azóta is ezen a szinten tartja. A csőd elkerülése érdekében a távhőszolgáltatók az elismert költségek és az árbevételeik különbözetére állami támogatást kapnak a távhőkasszából.
Az éves bevétel tehát 2014 óta gyakorlatilag változatlanul 115 milliárd forint – ebből 77 milliárdot fizet a lakosság a többit például cégek, önkormányzati intézmények –, ám a költségek és vele a támogatási igény egyre növekszik. Így az államnak egyre többet kell beletennie. A kassza egyenlege több éve mínuszban van, a tavalyi átlagos tél idején már 38 milliárdos hiányt mutatott, amit végül egy 33 milliárdos extra-befizetéssel intézett el az Orbán-kabinet. Az idén egy ilyen huszárvágásnál többre lesz szükség.
