Az európai műtrágyagyárak 70 százaléka áll, még azok is, amelyek tengerpartok közelében vannak, és esetenként saját ammónialefejtővel rendelkeznek. Pár héttel ezelőtt a péti Nitrogénművek is leállította a termelést, miután olyan földgáz árak alakultak ki, amelyek mellett már nem lehet olyan áron gyártani, amire lesz is kereslet
– mondta az Index megkeresésére Bige László, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa.
Szavai szerint 10 év átlagában az üzem havi földgázköltsége 5-20 millió euró között változott, ez 300 eurós gázzal számolva 144 millió eurós kiadást jelentene havonta, és akkor még az egy év alatt tízszeresére drágult villamosenergiát nem is vették számításba, holott az elmúlt napok 650-800 eurós megawattóránkénti árszintje is komoly terhet jelent a cégnek. Ahhoz képest mindenképp, hogy 2021 tavaszán ez még 45 euró volt megawattóránként. Példaként említette, hogy a megawattóránként 300 eurós földgázból – durva becslés szerint – 1300-1500 eurós nitrogén műtrágyát lehet előállítani, ha az összes költséget figyelembe veszi a gyártó. Ez 405 eurós forintárfolyammal számolva 526 500-607 500 forintos tonnánkénti árat feltételez, amit aligha fizetne meg az évszázad aszálya miatt becslések szerint 800-1200 milliárd forintos bevételkieséstől szenvedő növénytermesztő ágazat.
Elmondása szerint a teljes uniós műtrágyaelőállítás átlagosan évi 45 millió tonna, az elmúlt hetekben, hónapokban – de van olyan európai üzem, amely egész évben állt – kieső gyártási kapacitásokat azonban még ha lenne is megfizethető árú földgáz, már akkor sem tudja pótolni a mezőgazdaság szükségleteihez képest időben az ipar. Óriási műtrágyahiány várható tehát Európában.
Az energiaválság nemcsak az uniós műtrágyaipart, majd az áremelések átgyűrűzésével az élelmiszeripart, hanem a teljes európai vegyipart teszi tönkre. Márpedig ha leállnak a gyárak, az áttételes hatások miatt mindez további óriási inflációemelkedést és munkanélküliséget jelent – mondta Bige László. Úgy fogalmazott, hogy
mivel mostanra még csak a tavalyi gabonaár-emelkedés hatása jutott el az élelmiszerek fogyasztói árába, az idei termelést drágító hatások beépülése még csak most kezdődik. Év végére a lakosság pénztárcáján és a munkahelyeken is érződik majd a krízis, a következmények pedig sokkal súlyosabbak is lehetnek, ha az oroszok tényleg elzárják a télre a gázcsapokat.