A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfő kiadott jelentése szerint júliusban a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 3,8, naptárhatástól megtisztítva 4,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A kiskereskedelmi forgalom átlagos emelkedését mindenképpen kedvező eredménynek nevezte az MTI-nek küldött kommentárjában Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, de az üzlettípusonként vizsgálva már kevésbé biztató a kép.
Az élelmiszerüzletek forgalmának csökkenését szerinte az egyre növekvő infláció magyarázza. A háztartások egyelőre nem fogták jelentősen vissza élelmiszerfogyasztásukat, sokkal inkább elkezdték az olcsóbb, esetleg gyengébb minőségű vagy éppen az aktuálisan akciós termékeket keresni – vélekedett az elemző. Hasonló okot – az olcsóbb termékek iránti kereslet növekedését – véli felfedezni a használtcikk-forgalom bővülése mögött is.
Regős Gábor teljesen meghökkentőnek találta az üzemanyagtöltő állomások forgalmának növekedését, szerinte egyrészt az üzemanyaghiánytól való félelem miatt sokan kannába is tankolhattak, másrészt lehetséges, hogy az üzemanyag-turizmus mégsem szűnt meg teljesen.
A következő hónapokban a kiskereskedelmi forgalom a júliusihoz hasonlóan alakulhat. Az egyre gyorsuló infláció – különösen az élelmiszerek esetében – negatívan hat, ezért a harmadik negyedévben a fogyasztás már biztosan nem tud akkora pozitív hatást kifejteni a gazdasági növekedésre, mint az első fél évben.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzőjének várakozásától elmaradt a júliusi kiskereskedelmi forgalom, amit az szja visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a hathavi fegyverpénz hatásainak kifutása mellett az érdemben emelkedő infláció okozhatott. Az élelmiszerüzletek forgalmának enyhe csökkenését a vendéglátás helyreállásával magyarázta, azzal hogy a vásárlások helyett a háztartások többet költhettek a vendéglátásban.
Prognózisa szerint a következő hónapokban az egyre magasabb bázis, a növekvő infláció, az egyes háztartásokban meredeken megugró rezsiköltségek, az év utolsó hónapjaiban várhatóan csökkenő reálbérek és az emelkedő kamatok miatt folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom növekedésének lassulása. Ezt némileg ellensúlyozhatja külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalásának folytatódása.
Csak az üzemanyag-fogyasztás miatt derűs a kép
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, arra hívta fel a figyelmet, hogy három hónap csökkenés után az előző havinál 0,5 százalékkal nagyobb volt a júliusi kiskereskedelmi forgalom. Az élelmiszer forgalom annak ellenére mérséklődött júliusban is, hogy a nyugdíjasok kézhez kapták a nyugdíjkiegészítést. Egyedül az üzemanyagforgalom tudott emelkedni havi összehasonlításban, vagyis lényegében ez az egy tétel biztosította, hogy ne zsugorodjon négy hónapon keresztül folyamatosan a kiskereskedelmi forgalom.
Virovácz Péter azt hangsúlyozta, hogy a részletes adatokban már látszik a fogyasztás erőteljes fékeződése a harmadik negyedév kezdetén. A lakosság elkezdett alkalmazkodni a magasabb inflációhoz, és a következő hónapokban a költségvetési szigorítások hatása -, mint a rezsicsökkentés és a KATA átalakítása – ezt tovább erősítheti. Úgy látja egyértelműen megnőtt annak a valószínűsége, hogy a bruttó hazai termék volumene negyedéves összevetésben már csökkenjen a július-szeptemberi időszakban. Ami némiképp pozitívum lehet, hogy a nyár folyamán a szolgáltatások nagyobb arányban segíthetik a fogyasztás bővülését, vagyis a dolgok helyett az élmények vásárlására helyeződik a hangsúly, amit a kiskereskedelmi adatok nem mérnek.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint is a júliusi adatokból már felsejlenek az év második felére prognosztizált lassulás jelei is. Egyrészt az élelmiszerek júliusi, 30 százalékos drágulása egyre inkább fékezi a fogyasztást. Másrészt az üzemanyagforgalom az ársapka részleges kivezetése is hűtheti a piacot, nem beszélve a hiány elkerülése végett bevezetett mennyiségi korlátozásokról.
A jelenleg is zajló erőteljes bérnövekedés és az ehhez hozzáadódó év eleji fiskális transzferek a fogyasztás erőteljes bővülését eredményezték az év első felében. Ugyanakkor az év második felében markáns fékezésre lehet számítani. Nyártól a fiskális konszolidáció, az év eleji transzferek kifutása és az elmúlt majdnem 25 év legmagasabb inflációja masszívan csökkenti a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét. Ennek következtében pár hónapon belül már negatív éves értékeket sem zárna ki a kiskereskedelmi forgalomban az Erste elemzője.
