Mikor szállnak be végre rendesen a focisták is a közös
teherviselésbe?
A Demokratikus Koalíció képviselője erről írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott be Orbán Viktornak. Vadai Ágnes idézte a Blikk egyik cikkét, amely szerint csaknem havi 24 millió forintot keres egy labdarúgó. Ő ráadásul az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény alapján adózhat.
A vármegyéken átívelő, lassan senkit sem érdeklő NERB I hatalmas mennyiségű közpénzelégetést tesz így lehetővé. Amellett, hogy a labdarúgók a nézők idegeit károsítják, még a közterhek viseléséből sem veszik ki a részüket
– tette hozzá Vadai Ágnes. A képviselő idézett egy mfor.hu cikket is, amely szerint a kormány a fociklubokat ajándékozta meg, amikor az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) sportolókra vonatkozó fizetési felsőhatárát 500 millió forintra tolta ki. Így egy
rekordfizetésért focizó sportoló 15 százalék ekhót fizet, (szemben a hagyományos adózás 33,5 százaléka helyett), a kifizető – vagyis a sportvállalkozás – a bér után 17,5 százalékot adózik (szemben a hagyományos adózás 18,5 százalékával).
Vadai Ágnes kérdésére Orbán Viktor helyett Varga Mihály pénzügyminiszter megbízásából Banai Péter Benő államtitkár válaszolt.
Szerinte az Országgyűlésnek, mint törvényalkotónak elvitathatatlan joga és lehetősége, hogy egyes alkotmányos és társadalompolitikai célkitűzések érvényesítéséhez kedvezményeket állapítson meg a közterhek vonatkozásában,
elismerve azon személyek tevékenységének sajátosságait, akik e célok elérésében közreműködnek.
Ilyen preferálandó társadalompolitikai cél a közügyek szabad megvitatásának, a közügyekkel összefüggő információhoz való hozzájutásnak, a művészeti alkotás szabadsága megvalósulásának elősegítése mellett a testkultúra, különösen a sport fejlődésének támogatása is.
Az államtitkár szerint az említett célok megvalósításában érintett szakmák képviselőinek dolgozták ki az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) néven ismert adózási módot. Annál a közterhek mértéke számottevően kedvezőbb, de jóval korlátozottabb az igénybe vehető társadalombiztosítási ellátások köre és mértéke is.
Az ekhót fizető magánszemély lényegében csak természetbeni egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra jogosult, egyéb pénzbeli egészségbiztosítási ellátást nem kaphat. Az öregségi nyugdíj összegének megállapításánál az ekhóval adózott bevétel 61 százaléka vehető figyelembe.
