A hazai kiemelt üdülőkörzetek lakóingatlan- és üdülőpiacain együttesen átlagosan 12 százalékkal emelkedtek a fajlagos árak tavaly az egy évvel korábbihoz képest – derül ki a Takarék Indexből, a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarék Jelzálogbank kutatásából.
A kiemelt üdülőövezetek közül a legnagyobb, több mint 30 százalék feletti mértékben a Tisza-tónál emelkedtek a négyzetméterárak 2021-ben, ugyanakkor itt még mindig jóval alacsonyabbak, mint a Balatonnál. Számottevő, 20 százalék körüli volt az emelkedés a Mátra-Bükk üdülőövezetben. A legkevésbé Sopron-Kőszeghegyalján és Budapest körzetben nőtt a négyzetméterenkénti ár, 7, illetve 8,6 százalékkal.
Ezt követi a Balaton vidéke, ahol átlagosan hozzávetőleg 570 ezer forintot kellett fizetni egy üdülő vagy lakóingatlan négyzetméteréért 2021-ben. A harmadik a Dunakanyar, a negyedik pedig Sopron-Kőszeghegyalja, mindkét helyszínen négyzetméterenként 420 ezer forint körül volt az átlagár.
A lakások és üdülők négyzetméterenkénti ára továbbra is a Tisza-tónál a legalacsonyabb a kiugró drágulás ellenére is, 140 ezer forintos átlagos négyzetméterárak a jellemzőek.
A Balatonnál tavaly Zamárdi volt a legdrágább, csaknem egymillió forintos átlagos négyzetméterárral, de a kevés tranzakció miatt az ingatlanok összetétele erősen befolyásolhatta az árak alakulását, valószínűleg jó minőségű, újszerű, illetve parthoz közeli ingatlanok cserélhettek nagyobb arányban gazdát. A második legdrágább településnek négyzetméterenként 850 ezer forinttal Balatonlelle bizonyult, amelyet Balatonföldvár, Siófok, Fonyód és Balatonfüred követett 802 ezer, 752 ezer, 741 ezer, illetve 675 ezer forintos négyzetméterárral.
Már megelőzte a Velencei-tó partján fekvő Gárdony, ahol 480 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár. A Tisza-tónál, Tiszafüreden 200 ezer forintot kellett fizetni egy lakóingatlan vagy üdülő négyzetméteréért.
Az éves árváltozások mellett az elemzők tízéves időtávon is vizsgálták az üdülőkért és lakóingatlanokért átlagosan fizetendő árak alakulását a kiemelt üdülőkörzetekben. Eszerint a legnagyobb, 176 százalékos drágulás a budapesti övezetet jellemezte, majd 156 százalékos emelkedéssel Sopron-Kőszeghegyalja, utána pedig a Velencei-tó és a Vértes alkotta övezet következett a sorban 149 százalékkal. Az egyre nagyobb agglomerációs szerepének köszönhetően a Velencei-tó-Vértes kiemelt üdülőkörzet még a Balatonhoz képest is relatíve felértékelődött az elmúlt tíz évben. A Balatonnál 134 százalékos árnövekedést mértek 2011 és 2021 között az üdülők és a lakóingatlanok fajlagos árában. A legkisebb, 65 százalékos emelkedés a Tisza-tónál volt tapasztalható.
