A jegyzők nem tettek meg mindent az önkormányzatoknak bevételt jelentő helyi iparűzési adó beszedéséért 2018 és 2020 között, ez pedig veszélyeztethette az önkormányzati feladatok finanszírozását – közölte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pénteken az MTI-vel.
A közlemény szerint a számvevőszék ellenőrzése az önkormányzatok és az önkormányzati adóhatóságként jogszabályban kijelölt jegyzők 2018 és 2020 közötti tevékenységének azon lényeges területeit értékelte, amelyek meghatározók a helyi iparűzési adó kivetésének és beszedésének törvényessége, valamint az adóbevételek realizálása szempontjából.
A vizsgálat megállapította, hogy a helyi iparűzési adót kivető önkormányzatok jogszerűen éltek az alaptörvényben foglalt lehetőséggel: helyi rendeletben döntöttek a helyi adók fajtájáról és mértékéről. A jegyzők azonban nem határozták meg az adóigazgatási szabályokat a helyi iparűzési adó beszedéséhez, és a bevallási kötelezettségüket nem teljesítő adózókat nem vagy nem szabályszerűen szólították fel a bevallásra.
A jegyzők emellett nem végeztek adóellenőrzést, továbbá nem határoztak meg célokat, elvárásokat, ily módon nem járultak hozzá a helyi iparűzési adóbevételek teljesítésének eredményességéhez. Vagyis a jegyzők nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel a helyiiparűzésiadó-bevételeket eredményesen realizálják – áll a vizsgálat összefoglalójában.
A számvevőszék a vizsgálathoz a nagyobb adóbevétellel – az összes magyarországi helyiiparűzésiadó-bevétel 80 százalékával – rendelkező 121 önkormányzat és jegyző közül reprezentatív mintaként 36-ot választott ki és ellenőrzött. A kisebb adóbevétellel – 20 százalék – rendelkező 2744 önkormányzat és jegyző közül reprezentatív mintaként 30-at választott ki és ellenőrzött. Az ellenőrzött önkormányzatok és jegyzők értékelése az általuk reprezentált többi önkormányzat és jegyző értékelését is jelenti – olvasható az elemzésben.
A közleményben megjegyezték: a helyi adók alkalmazásának lehetőségével a települési önkormányzatok 99,3 százaléka élt 2019-ben, amelyen belül a legnagyobb súlyt – csaknem 80 százalékot – a helyi iparűzési adó képviselte.
