Júniustól emelkedtek törvényi szintre a távmunka veszélyhelyzet idején alkalmazott szabályai. Az egyszerűsítéseknek köszönhetően javulhatnak az otthonról dolgozók munkakörülményei, csökkenhetnek az egészségügyi kockázatok – emlékeztetett a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) közleménye.
A munkavédelemről szóló törvény megkülönbözteti a számítástechnikai eszközzel és a nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunkát.
A számítástechnikai eszközzel végzett munka esetén a munkáltatónak írásos tájékoztatást kell adnia a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörülmények szabályairól. A munkáltató tájékoztatása alapján a munkavállaló szabadon választhatja meg a munkavégzés helyét. A megfelelő munkavédelmi felvilágosítás, a munkahely helyes ergonómiai kialakítása, a korszerű monitorok, jó világítás használata, a munkaközi szünetek elősegítik, hogy a számítástechnikai eszközzel végzett távmunka ne jelentsen egészségi kockázatot a munkavállalók számára.
A nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka (pl. varrás, egyszerűbb összeszerelési feladat) csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített helyen folytatható, amelyről a feleknek írásban kell megállapodniuk. A munkáltatónak tehát előzetesen meg kell vizsgálnia, hogy a munkavégzési helyszín megfelel-e az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeinek, kockázatértékelést kell végeznie a többi között az alkalmazott eszközöket is megvizsgálva. Oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a dolgozó megfelelő ismeretekkel rendelkezzen a felmerülő veszélyekről, egészségkárosító kockázatokról, a megelőző és védőintézkedésekről.
A Technológiai és Ipari Minisztérium a Munkavédelem Foglalkozás-felügyelet oldalon közzétett tájékoztatóban összesítette a számítástechnikai eszközzel végzett távmunka munkavédelmi szabályait. A dokumentum melléklete segítséget nyújt a munkáltató írásbeli tájékoztatásának elkészítésében is.
A járványhelyzetben, 2020 májusában mintegy 750 ezren dolgoztak legalább alkalmanként otthonról. E mutató a tavalyelőtti csúcshoz képest nagyjából a felére csökkent, de még így is többszöröse a korábbi értékeknek. A rugalmasabb átmeneti szabályozás törvénybe foglalása a minisztérium szerint hathatósan segítheti az otthoni munkavégzés térnyerését. Arra is kitértek, hogy a minimálbér nagyarányú megemelésével ötödével, havi 20 ezer forintra nőtt a számla alapú elszámolás nélkül, átalánydíjként kifizethető költségtérítés összege is.
