Rontaná a versenyképességet az európai uniós irányelv elfogadása a globális minimumadóról – mondta az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke hétfőn az MTI-nek. Bánki Erik (Fidesz) kifejtette: délutánra összehívta a gazdasági bizottság ülését, amelyen egy határozati javaslatot fog a testület elé terjeszteni azzal a szándékkal, hogy azt fogadják el és továbbítsák az Országgyűlésnek. Ezzel azt szeretné elérni, hogy – magyarázta.
Megjegyezte: mindez nyilvánvalóan összefügg az orosz-ukrán háború okozta új világgazdasági helyzettel, különösen a háborús inflációval, valamint a háború másik súlyos következményével, a gazdasági válsággal. A politikus azt kifogásolta, hogy a szükséges szakértői munka nem megfelelő ütemben halad. Globális szinten az OECD-nek volt egy kezdeményezése a digitális multinacionális cégek egységes megadóztatásáról, és mivel ezek a cégek „kibújnak az adózási kötelezettség alól”, erről a kezdeményezésről egyetértés van gyakorlatilag minden érintett ország részéről. Hozzátette: ezt 2023-ban vezették volna be, de legalább egy évet csúszni fog.
Emellett elindult egy másik kezdeményezés a globális minimumadó bevezetéséről, amely már nemcsak a digitális cégekre vonatkozik, hanem valamennyire. Azonban nem lenne jó, ha az alapjavaslatot megelőzné ez a kiegészítő javaslat a globális minimumadóról, amely egyébként nagyban érinti azokat a külföldi vállalatokat, amelyek Magyarországon működnek. Pontosítani kellene a részletszabályokat, amelyek közül a legfontosabb a kettős adóztatás elkerülése, hiszen az elbizonytalanítaná a befektetőket – vélekedett.
Bánki Erik hangsúlyozta: ha gyorsabban fogadják el az uniós irányelvet a globális minimumadóról, mint az OECD-országok szabályozását, akkor az az Európai Unió és kifejezetten Magyarország számára versenyképesség szempontjából rossz lépés lenne, rontaná a versenyképességet. Továbbá szerinte kevés felkészülési idő maradna azoknak a vállalkozásoknak, amelyeket érintene.
A globális minimumadó azt jelentené, hogy a jövőben egységesen, 15 százalékos társasági adót alkalmaznának a kormányok a multinacionális vállalatokra. Magyarországon ez adóemelést jelentene, hiszen jelenleg 9 százalékos a társasági adó kulcsa, cégmérettől függetlenül.
