Gazdaság

Csaba László az inflációs önbeteljesítő jóslatról

IVÁNDI-SZABÓ BALÁZS / 24.HU
IVÁNDI-SZABÓ BALÁZS / 24.HU
Orbán Viktor egykori tanácsadója szerint az infláció elsősorban a jegybankok felelőssége.

Csaba László közgazdász a Hírklikknek azt mondja, a szakértők többféle okkal magyarázzák, hogy az infláció világszerte meglódult. A koronavírus-járvány utáni gyors visszapattanásal, azzal, hogy amikor az emberek megtakarításaikból elkezdtek költeni, vásárolni, a kínálat nem tudott lépést tartani a kereslettel.

A másik magyarázat, hogy a kormányok sokáig abból indultak ki: az infláció, mint veszély megszűnt. Ezért számolatlanul nyomták a pénzt a gazdaságba, ráadásul a jegybankok is pénzt teremtettek.

2020-21-ben különösen a válságellenes költekezés nagy léptékben folyt mind a két területen. A monetáris politikában ezt a mennyiségi könnyítés irányvonalának nevezték, és mindenféle nem hagyományos módokon való pénzteremtés volt megfigyelhető.

A professzor szerint a második megközelítésnél azt hitték, az állam akármennyi pénzt teremthet inflációs hatás nélkül, mert már egy olyan gazdaság jött létre, amikor

akármit csinál a költségvetés meg a jegybank, a várakozás az, hogy az árak stabilak maradnak, vagy csökkennek.

Önbeteljesítő jóslat

Ez a felfogás uralkodott világszerte 2020 végéig, 2021 közepéig. Akkor jelentek meg első jelei annak, hogy nem az történt, amit vártak: a gazdaság visszapattant a válság előtti szintre, mégis nőttek az árak, nem átmenetileg, hanem hónapról-hónapra. Kiderült, továbbra is igaz, ha gazdaságban rengeteg a pénz, azt előbb-utóbb el is költik, aminek inflációs hatása van középtávon.

A kínálat nem alkalmazkodik olyan gyorsan, mint azt elméletben feltételezték,

költekeznek az emberek meg a cégek, és ez önmagát erősítő folyamattá válik. Azt tudjuk, hogy az infláció hajtóereje a várakozás, és ha azt várjuk, hogy az árak emelkedni fognak, akkor csak idő kérdése, hogy tényleg emelkedjenek is. Ezek a várakozások önmagukat teljesítik be.

Csaba László szerint erre rakódnak rá egyéb hatások (ukrajnai háború, olajár, szállítási gondok, ritka fémek hiánya stb.), amiket a jegybankok emlegetnek, hogy elhárítsák magukról a felelősséget, de a lényeg mégis az, hogy

sok éven keresztül nyomtak a gazdaságba pénzt,

egy olyan feltevés alapján, ami hamisnak bizonyult. Ezt sokáig nem akarták elhinni, nem is tettek az infláció ellen semmit. Abban van igazság, hogy az olaj ára hat az árszínvonalra, de volt már jóval drágább is (2008-ban 155 dollár volt egy hordó), mégsem okozott inflációt.

Kapcsolódó
Tíz százalék felett az infláció
Tavaly májushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 18,6 százalékkal emelkedett.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik