A KSH adatai alapján 2021-ben Magyarországon a 2 347 488 nyugdíjasból valamivel több mint 63 ezren kaptak 40 ezer forintnál is kevesebb nyugdíjat. 106 ezren részesülnek 40 és 59 999 ezer forint közötti nyugellátásban és 164 ezren 60 és 79 999 forint közöttiben. A másik oldalon, a 300 ezer forint feletti nyugdíjban részesülők 81 ezren vannak. A legtöbben pedig a köztes tartományba tartoznak, ők a tulajdonképpeni átlagnyugdíjasok – írja a Növekedés.hu.
területileg azonban jelentős különbségek tapasztalhatóak. A legjobban a fővárosi nyugdíjasok élnek. Budapesten 179 836 forint az átlagnyugdíj. A Pest megyében és a Közép-Dunántúl régióban élő nyugdíjasok is átlag feletti nyugdíjat kapnak. Az előbbiben 156 436 forint, míg az utóbbiban 154 398 forint az átlagos nyugellátás összege. Az ország többi részében azonban egészen más a helyzet. Az összes többi régióban az országos szint alatt van az átlagnyugdíj.
Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News alapító-főszerkesztője arról is beszélt a portálnak, hogy hányan kaphatnak ma luxusnyugdíjat Magyarországon, valamint mennyien lehetnek azok, akik nem élnek meg a nyugdíjukból.
Jelenleg nagyon kevesen részesülnek egymillió feletti nyugdíjban, a számuk valószínűleg a százat sem éri el. A szakértő szerint
Háromszázezer és egymillió forint közötti nyugdíjakból azért már jóval több van – tette hozzá. De ha belegondolunk, hogy a medián nyugdíj 135 ezer forint, akkor nem nehéz elképzelni, hogy a 135 ezer forint fölötti részből is a jelentős többség legfeljebb 200-300 ezer forintos nyugdíjat kap. Az ennél magasabb összegű nyugdíjellátás valójában nagyon kis részt tesz ki – fogalmazott.
Jóval többen vannak viszont azok, akiknek a nyugdíja még a mindennapi kiadásaik fedezésére sem biztos hogy elegendő. Ha tíz részre bontjuk a társadalmat, akkor – mondta Farkas András. Ez általában a 60 ezer – 80 ezer forint alatti havi nyugdíjakat jelenti. Azonban ez a csoport is tulajdonképpen egy kisebbség, hiszen kétmillió-negyvenezer nyugdíjas van a rendszerben és rajtuk kívül van még további 500 ezer egyéb ellátott. Ennek a 2 és fél milliónak pedig csak körülbelül a 10 százaléka tartozik a legalsó decilisbe – húzta alá.
A helyzet azonban relatíve rosszabbodik, mert bár mindenkinek, a dolgozóknak és a nyugdíjasoknak is alapvetően jobb lett a helyzete az emelések nyomán, de – hangsúlyozta.
Ez pedig nem csak a szegény nyugdíjasokra, hanem mindenkire vonatkozik a nyugdíjas társadalomban. A bérekhez viszonyítva tehát egy relatív elszegényedési folyamatban van minden nyugdíjas és ez így is lesz, mindaddig, amíg gyorsabban nőnek a bérek, mint a nyugdíjak – fogalmazott.
