A kormány módosította a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának szabályairól szóló korábbi rendeletet. A Magyar Közlönyben megjelent kiegészítés szerint a Nemzeti Földalapról szóló törvény alapján kötött
kompenzációs megállapodás megkötésekor a kompenzáció
mértéke az érintett földterületre vetítve hektáronként legfeljebb 320 000 forint összegű lehet.
A pénz a haszonbérleti szerződés megszüntetése, a haszonbérleti jog földhasználati nyilvántartásból való törlése, illetve azt követően fizethető ki, ha az ingatlant a kompenzációra jogosult haszonbérlő a Nemzeti Földügyi Központ (NFK), illetve az általa kijelölt személy birtokába adta.
Ha a haszonbérleti szerződés alapján a használati jogosultság megszerzéséért a haszonbérlő ellenértéket fizetett, a kompenzációval érintett földterületek vonatkozásában annak a haszonbérleti szerződésből hátralevő időszakra eső arányos részével az NFK-nak el kell számolnia a haszonbérlő felé.
Az Orbán Viktor által jegyzett rendeletben hivatkozott paragrafus a Nemzeti Földügyi Központnak (NFK) írja elő a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházással érintett területek megszerzésének szabályait.
A rendelet azért fontos, mert a Semjén Zsolt által benyújtott (Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről
szóló 1997. évi CXXIV. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló) salátatörvény lehetővé tette a haszonbérleti szerződések megszüntetését a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások miatt.
A jogszabály úgy módosította a Nemzeti Földalapról szóló törvényt, hogy az NFK a haszonbérleti szerződés lejárat előtti megszüntetése érdekében a haszonbérlővel kompenzációs megállapodást köthet. A kompenzáció összegét állapította most meg a kormány. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy hektáronként 320 ezer forintért az államnak nem kell kivárnia, amíg a haszonbérleti szerződés lejár.
