Amikor tavaly nyáron elkezdte előbb komótosan, aztán ősz derekától ütemesebben emelni az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank, a kamatemelések gyorsan megjelentek a kereskedelmi bankok hiteltermékeinél, azok szinte azonnal drágultak, a meglevő hitelek pedig a kamatfordulókor átárazódtak. Azonban a betéti kamatokat nem igazán akarták emelni a bankok. Ez pedig ki is mutatható. „Míg a jegybank irányadó egyhetes betéti kamata egy év alatt 3,55 százalékpontot emelkedett, az éven belüli lejáratra újonnan lekötött lakossági betétek átlagkamata a legutóbbi statisztikák szerint egy év alatt csak 1,56 százalékpontot. Ha ebből indulunk, akkor a jegybanki kamatemelés csak 37 százalékban ment át a betétekbe”, írja a Portfolio.hu. Egy kicsit más elemzés szerint ennél valamivel jobb a helyzet, de még így is a jegybanki kamatemeléseknek csak a fele ment át a betéti kamatoknál.
A minap a jegybank alelnöke az Indexnek nyilatkozva belengetett egy új beavatkozást. Virág Barnabás azt mondta, hogy a jegybanki kamatemelések alig harmada jelent meg a lakossági banki betéteknél, ami megengedhetetlen folyamat, és szükség esetén gazdaságpolitikai lépésekre is sor kerülhet miatta néhány hónap múlva. A Portfolio.hu úgy tudja, a kormány egyelőre nem tartja indokoltnak egy piaci betéti kamatminimum szabályozói bevezetését, de a jegybank üzenete már eljutott a bankokhoz, és Damoklész kardjaként lebeg felettük.
A lap sorra vette az esetleges kamatpadló melletti és ellene szóló érveket is, meg a következményeket (nőnének a megtakarítások, de lehet, hogy az állampapírokból csoportosítanának át pénzt a lakosok bankbetétekbe). Ami biztos, az a meglevő szabály: a jelzáloghiteleknél vezettek be kamatplafont, amely év közepéig tart.
