A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 50 bázisponttal 2,90 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, és ugyanekkora mértékben emelte a kamatfolyosó két szélét is keddi, kamatdöntő ülésén – számolt be az MTI. A Napi.hu azt írja, hogy a lépés illeszkedik az eddig bejelentett szigorítási ciklusba, ugyanakkor a legtöbb elemző 30 pontos emelést várt. Az emelés ezzel együtt indokolt, mert novemberben és decemberben is 4,7 százalékon állt az infláció, jóval a 3 százalékos MNB-cél felett.
Az egyhetes betét kamatának alakításával ugyanakkor szükséges esetben az MNB továbbra is készen áll a rövid távú pénz- és árupiaci kockázatokra gyorsan és rugalmasan reagálni – jegyezték meg. Megerősítették, hogy a tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.
A testület legutóbbi kamatmeghatározó ülésén, tavaly decemberben 30 bázisponttal 2,4 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, és 80 bázisponttal 2,4 százalékra az egynapos betét kamatát; az egynapos és az egyhetes fedezett hitel kamata 30 bázisponttal emelkedett 4,4 százalékra – emlékeztet az MTI. A monetáris tanács 2021 júniusban jelentette be és kezdte meg kamatemelési ciklusát, amely közlése szerint addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba. Az alapkamat a mostani emelési ciklus megkezdéséig 2020 július óta állt 0,60 százalékon.
Az egyhetes betéti eszköz kamata is emelkedni fog
A tavaly decemberinél gyorsabb ütemben folytatódik a monetáris szigorítás, nemcsak az alapkamat, hanem az egyhetes betéti eszköz kamatának emelésével is; a következő hónapokban a januári lépés lesz a kiindulási pont – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a kamatdöntést követő online háttérbeszélgetésen kedden.
Hozzátette: az alapkamat szintje fokozatosan eléri majd az egyhetes betéti kamat szintjét, a két kamat különbözetének szűkülése már januárban megindult, és az első fél évben fejeződhet be a mostani kilátások szerint.
Az inflációs kockázatok továbbra is felfelé mutatnak, az MNB folyamatosan értékeli az áru-, és pénzpiaci kockázatokat – mondta. Idén a hazai reálkamat jelentős emelkedést fog mutatni, az év elején a maginfláció pedig a 7 százalékot is elérheti, kitolódik az infláció csökkenésének megindulása – jegyezte meg.
Az MNB kiemelten figyel a következő hónapokban a tartós inflációs hatásokra, mivel a decemberi maginfláció jóval magasabb lett a vártnál, ebben kulcsfontosságúnak nevezte Virág Barnabás a januári-februári átárazások mértékét.
Meglepődtek az elemzők
Az MTI-nek nyilatkozó elemzők nem számítottak erre a lépésre. Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója a kamatdöntést kommentálva úgy fogalmazott „a döntés nagy meglepetést okozott”. A decemberi, vártnál magasabb inflációs mutató, valamint az év eleje óta megemelkedett piaci volatilitás fényében azonban az MNB úgy gondolhatta, hogy érdemes határozottabban lépnie – vélekedett.
Az Amundinál arra számítanak, hogy az alapkamat 50 bázispontos havi ütemezésben 3,90 százalékra emelkedik az első negyedév végére, majd 4,50 százalék körül lehet a félév végén, miközben a jelenlegi különbség az egyhetes betét kamata és az alapkamat között fennmaradhat.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában azt emelte ki, hogy bár az elemzők többségét a mérték meglepte, a Magyar Bankholding és a Takarékbank előrejelzése ehhez közeli emelést prognosztizált. A forint a várhatónál kisebb erősödéssel reagált a döntésre, mert árfolyamát jelenleg nagyrészt az orosz-ukrán konfliktus miatti geopolitikai kockázatok és az ebből származó kockázatkerülés mozgatja – tette hozzá.
Várakozásuk alapján az év első négy hónapjában 4 százalékig emelkedhet az alapkamat, ami az év végéig ezen a szinten maradhat, míg az egyhetes betéti kamat az infláció alakulásának függvényében 4,75-5,0 százalékig emelkedhet.
