Egy tizenhat országra kiterjedő felmérés szerint a magyaroknak az átlagnál jóval nagyobb százaléka – közel fele – nem rendelkezik semmilyen kiegészítő nyugdíjmegtakarítással. Akik félretesznek ilyen célokra, azok körében viszont a nyugdíjbiztosítási szerződések száma idén már átlépi a négyszázezres küszöböt. Döntő többségük él az adóvisszatérítés lehetőségével is, ami a tavalyi befizetések után már meghaladta a 15 milliárd forintot, derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) közleményéből.
Az elsősorban gazdag észak-európai országokkal bővülő felmérésből kissé kedvezőbb kép bontakozik ki, mint két éve: az akkori 43 százalékkal szemben a válaszadóknak csak 38 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincs valamilyen kiegészítő nyugdíjmegtakarítása. Ennek a kategóriának a harminc százaléka érzi úgy, hogy ezt nem tudja megengedni magának, míg ötvenöt százalékuk tervezi a közeljövőben, hogy belevág egy nyugdíjcélú megtakarításba, vagy legalábbis érdeklődik, csak nincs elég információja a lehetőségekről.
Bár ez az eltérés hibahatáron belül van, de a növekedésben szerepet játszhattak az elmúlt két év járványhullámai is. A felmérésben az európaiak ötöde mondta azt, hogy a Covid-19 hatással volt a nyugdíjmegtakarításaira.
Ezzel a magyarok a vizsgált európai mezőny középső harmadában helyezkednek el. A görögök, portugálok vagy az írek esetében például jóval nagyobb hatása volt a pandémiának a nyugdíjmegtakarításokra. A jelentős eltérések a felmérés készítői szerint az állami támogatások különbözőségével magyarázhatók, valamint, hogy a helyi szabályozások engednek-e nyugdíj előtti hozzáférést a megtakarításokhoz.
A hosszú távú megtakarítók kockázatvállalási hajlandósága igen alacsony. Az európai válaszadók 83 százaléka biztos szeretne lenni abban, hogy legalább a befektetett pénzét visszakapja, s csak tizenhét százalék vállalná a magasabb megtérülést úgy is, ha közben esetleg a pénze egy részének elvesztését kockáztatná. (A magyarok az átlagnál is óvatosabbak, 85 százalékuk menne biztosra.)
Járadék vagy egyösszegű kifizetés
A kifizetéseket illetően kirajzolódik, hogy milyen meghatározó szerepe van a pénzügyi tudatosságra nevelésnek a helyes döntések meghozatalában Európa-szerte. Amikor általánosságban tették fel a kérdést, ki hogyan szeretné megkapni a megtakarítását, a válaszadók 43 százaléka az éves járadékot részesítette előnyben, húsz százalék vette volna fel a teljes összeget egyben, további harminchét százalék valamilyen rugalmas hozzáférést választott volna. De amikor úgy hangzott a kérdés, hogy a nyugdíjba vonuláskor körülbelül 18 millió forintnak megfelelő euróösszeget szeretne-e kézhez kapni, vagy élete végéig évi körülbelül 900 ezer forintnyit, akkor már 54 százalék választotta az egyösszegű kifizetést. (A magyarok esetében az általános kérdésnél 35 százalék volt a járadék, harminc a teljes összeg azonnali felvétele mellett, és pontosan hoztuk az európai átlagot, amikor konkrét összegekről volt szó.)
Az előrejelzések szerint 2080-ra csaknem megkétszereződik a 65 év felettiek, illetve a 20-64 közötti korosztályok aránya – az utóbbiak rovására.
Idehaza az öngondoskodás keretei között egyre többen választják a nyugdíjbiztosításokat. Az MNB adatai szerint 2021 harmadik negyedév végén a rendszeres díjú nyugdíjbiztosítási szerződések száma megközelítette a 400 ezret, míg az egyszeri díjasoké meghaladta az ötezret. A szokásos az év végi hajrát követően a folyamatos díjas szerződések száma, még konzervatív becslések alapján is biztosan átlépi idén a 400 ezres küszöböt, írja a Mabisz. A nyugdíjbiztosításnál a befizetések után jár 20 százalékos adókedvezmény (meg az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések, és a nyesz-számlára való utalás esetén is.)
