Az állatvédelemről szóló javaslat vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés szerdán. Ovádi Péter Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos expozéjában az MTI tudósítása szerint kiemelte: a szakma, a civil szervezetek és a kormány közös munkájaként létrejött törvény mérföldkő a magyar állatvédelemben, amely Európában az egyik legszigorúbb szabályozás.
A törvényjavaslat a büntető törvénykönyv jelenlegi szabályozásához képest bővíti a természetkárosítás, az állatkínzás és a tiltott állatviadal szervezésének minősített eseteit. Szigorúbb fellépést tesz lehetővé többek között a mérgezéses esetekkel, a különös visszaesőkkel, a haszonszerzési céllal működtetett szaporítótelepekkel, illetve azokkal szemben, akiket korábban már az állatok tartásával összefüggő tevékenységtől eltiltottak.
Az elkobzott állatok védelme érdekében a javaslat egyértelművé teszi, hogy az elkobzás végrehajtásának általános lépéseit, különösen a megsemmisítést állatok esetében nem kell elvégezni. A javaslat továbbá büntethetővé teszi a természetkárosítás előkészítését is, hiszen a méreg vagy csalétek kihelyezése már önmagában veszélyes.
Értékelése szerint a javaslat egyik legfontosabb eleme, hogy az állatkínzás minősítő körülményeként határozza meg az online, élő közvetítést. Szintén új elem, hogy az állatviadaloknak nemcsak a szervezői, hanem a résztvevői is szabadságvesztéssel büntethetők.
Nyitrai Zsolt, a Fidesz vezérszónoka közölte: az előterjesztés a Btk. szigorításáról szól. Közel 263 ezren mondák el véleményüket a témában meghirdetett konzultáció során, a válaszokból kirajzolódott az igény az állatmenhelyek és az állatvédelemmel foglalkozó civilek támogatására. Megfogalmazták azt is, hogy a felelős állattarásra való nevelést már kisgyermekkorban el kell kezdeni és a hatóságoktól szigorúbb fellépést várnak.
Országos ivartalanítási programra is szükség van, sorolta a kormánypárti képviselő. Kitért arra, hogy Magyarországon mintegy kétmillió kutyát és két és fél millió macskát tartanak, az állatvédelem még soha nem kapott ilyen figyelmet.
Kálló Gergely, a Jobbik vezérszónoka jelezte: az ellenzék támogatni fogja a javaslatot. Harminc év hiányosságai után ugyanakkor hadd legyenek egy kicsit kritikusak, ezzel a területtel a civileken kívül senki nem foglalkozott. Nemcsak a Btk.-t kellett volna szigorítani, sokkal szélesebb körű javaslatot kellett volna beadni, jegyezte meg.
A jobbikos politikus az előterjesztésből kiemelte és támogatandónak nevezte a szaporítók büntetését. Felvetette, hogy meg kellene szüntetni a kereskedés lehetőségét a hatékonyabb fellépés érdekében. Óriási szükség van állatvédelmi rendőrségre, mondta, és azt javasolta, hogy adjanak hatósági jogköröket egy bizonyos létszám felett az ebrendészetnek. Kitért arra, hogy az országos ivartalanítási programhoz forrást kell rendelni.
Sem szilveszterkor, sem máskor pirotechnikai eszközöknek a kertekben, utcákban, panellakásokban nincs helye, ezeket tiltaná, a stadionokban viszont engedné a használatot
– fűzte hozzá Kálló Gergely. Az állatviadalok szervezőire, a visszaesőkre még szigorúbb büntetést javasolt, a maradandó testi károsodást, halált okozó csalétkeket, eszközöket is beemelnék az előterjesztésbe.
Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka azt mondta, hogy a javaslat alapján súlyosabban büntetnék az állatok mérgezését, szigorúbban lépnének fel a szaporítók ellen, az állatviadalokon való részvételt bűncselekménynek minősítenék. Mérgezéses eseteknél a visszaesőkkel szemben még határozottabban lépnének fel, jelezte, hozzátéve: már a méreg kihelyezését is büntetnék. Lényegesen bővül továbbá az állatkínzás minősített esete is. Cél az állatvédelemhez kapcsolódó jogszabályi környezet szigorítása, a felelős állattartás biztosítása, hangsúlyozta a kormánypárti politikus. A KDNP támogatja a javaslatot.
