A szállítási problémák, az alkatrészbeszerzési nehézségek és a munkaerőhiány együttese már a harmadik negyedévben is korlátot jelentett az ipari termelésben, előre tekintve pedig nem látszik a problémák oldódása, így a negyedik negyedév is komoly kockázatokat hordoz – kommentálták az ipari termelés szeptemberi előzetes adatait az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslése szerint szeptemberben 2,3 százalékkal csökkent az ipari termelés az egy évvel korábbihoz viszonyítva, a munkanaphatástól megtisztítva 1,7 százalékos volt a visszaesés. Az előző hónaphoz, augusztushoz képest 0,3 százalékkal mérséklődött az ipari kibocsátás.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az ipar teljesítménye messze a várakozások alatt maradat. Az elemzők hiába várták a nyári hosszabb leállásokkal tarkított rendkívül gyenge hónap után a visszapattanást, az ipar nincs jó formában. Az augusztusi meglehetősen alacsony termelési szinttől is elmaradt a szeptemberi kibocsátás.
Megjegyezte, hiába teljesítettek jól a kisebb szektorok, ha a két húzóágazat a globális félvezetőhiány és szállítási problémák nyomán képtelen bővíteni a termelését. Az ipari termelés fixbázisú volumenindexéből kiindulva a harmadik negyedéves összteljesítmény bizony rendkívül gyenge. Az előző negyedévhez képest közel 2 százalékkal csökkent a termelés volumene. Számításai szerint éves összevetésben az alacsony bázis miatt a harmadik negyedéves kibocsátás azért csaknem 3 százalékkal nőtt.
Hiszen a hiányzó exportteljesítmény mellé egy a fogyasztás és beruházás vezérelt, erős importkereslet társul, ami visszafogja a GDP-növekedést.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője is azt emelte ki, hogy az előző hónaphoz képest szeptemberben sorozatban negyedik hónapja csökkent a termelés elsősorban az ellátási láncokban kialakult gondok, köztük a chiphiány miatt. Ez pedig leginkább az ipar teljesítményét nagyban befolyásoló járműgyártást, valamint az elektronikai és számítástechnikai eszközök gyártását érinti. Az ellátási probléma rányomhatja a bélyegét a következő hónapokra is, továbbra is alulteljesítő maradhat az ipar a magyar gazdaságon belül.
Az ipar tavaly meglepetést okozott a gyors kilábalásával, most azonban inkább lassulás várható az év utolsó hónapjaiban. Összességében az utolsó negyedévben stagnálásra lehet számítani, így 2021 egészében 10 százalék alatti, 8-9 százalékos bővülés várható, prognosztizálja az elemző.
Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője is azt emelte ki, hogy szeptemberben elsősorban a nagy súlyú járműgyártásban, a félvezetőhiány miatti leállások okozták az iparitermelés visszaesését, míg más ágazatokban nőtt a termelés volumene. A visszaesés nem jelent meglepetést, mivel legfontosabb külkereskedelmi partnerről, Németországról is kedvezőtlen ipari adatokat publikáltak.
Az ipari termelés volumene várhatóan a következő hónapokban is visszafogottan alakulhat, amíg a kínálati problémák, mint az alapanyaghiány vagy az emelkedő energiaárak, nem rendeződnek. Ezek hatása viszont aláganként jelentősen eltérhet. Ezzel együtt is a Századvég Gazdaságkutató elemzői arra számítanak, hogy míg a harmadik negyedévben az ipar hozzájárulása a GDP-növekedéshez még pozitív lehetett, addig a negyedik negyedévben inkább semleges lesz.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője rámutatott: az ipar visszafogott teljesítményének hátterében döntően ismét az autóipari leállások álltak. A szokásos nyári leállások mellett most az alkatrészhiány miatt bekövetkező rendhagyó kényszerszünetek, valamint a tavalyi magas bázis vezettek a negatív éves indexhez. Emellett a legnagyobb súlyú hazai alág visszaesése kihathatott pár kapcsolódó terület teljesítményére is – tette hozzá.
Úgy ítélte meg, hogy elsősorban a globális kínálati kapacitáskorlátok miatt októberben sem lehet az ipari kibocsátás számottevő bővülésére számítani és a külső környezet is egyre kevésbé támogató. A járműipar és a hozzá kapcsolódó alágak mérsékelt teljesítményét azonban továbbra is ellensúlyozhatják az akkumulátorgyártásban és a vegyiparban kiépülő új kapacitások, melyek támogatják a termelés növekedését. A cégek rendelései magas szinten állnak, így középtávon a kínálat oldali feszültségek enyhülésével ismét számottevően növekedhet a kibocsátás.
