Az MNB elnöke mindenkit kioszt kicsit legfrissebb, a Magyar Nemzet felületén megjelent cikkében. Matolcsy György szerint 2021 második felében már kötelező tervezni a 2020-as évtized gazdasági felzárkózásának vízióját, gazdaságpolitikáját, valamint az állami intézmények szerkezetét és együttműködését. Hozzáteszi, a tervezés a környezet várható változásaiból indulhat ki.
Azután kifejti, hogy a külső környezet tartósan és kedvezőtlen irányba változik.
- Még tart a 2020-ban indult nehezebb „hétéves időszak” és még jön öt viharos év.
- Kritikus szakaszába lép az „új harmincéves háború”, ami 2001-ben indult és most az USA és Kína szembeállásának hosszú szakaszába érkezett.
- A technológiai forradalmak teljes fordulatot hoznak a pénz, az energia, az adatok, a feldolgozóipar és a hadviselés területén.
- Közben beléptünk a gazdaságtörténet új „ötvenéves” és „nyolcvanéves” szakaszaiba is. Várható tehát az 1970-es évtized és az 1940-es évtized gazdasági mintázatainak újraéledése.
Végül megállapítja, hogy
A hazai tapasztalatokra szerinte egyszerre igaz két állítás:
- 2010 és 2019 között a magyar gazdaság a Trianon utáni száz év legsikeresebb időszakát teljesítette.
- A történelmi siker ellenére 2019 végére nem értük el az 1936-os történelmi csúcspontot, amikor a Trianon utáni Magyarország a legközelebb volt Nyugat-Európa fejlettségéhez, illetve a mai uniós országok átlagos fejlettségéhez. Akkor az „uniós” átlag közel 83 százalékát, 2019 végén csak 73 százalékát értük el.
A 2010–2019 közötti siker két eleme – az egyensúlyok helyreállítása és az EU átlagához történő fokozatos felzárkózás – nem hozott olyan mértékű fordulatot, amely elérte volna a baltiak, a lengyelek és a románok lendületét.
Ennek döntő okait is megnevezi, az állami működés hiányosságait, kiemelten a kormányzati működés gyengeségeit említi. Kijlelenti, kivétel nélkül minden világgazdasági és európai felzárkózási siker az állami intézmények hatékony irányítószerepére épült Amerikától Szingapúrig, a bajoroktól Izraelig, Japántól Dél-Koreáig. Nálunk az eddigi – versenytársainkkal összehasonlítva – közepes gazdasági teljesítmény egy közepes kormányzati teljesítményből eredt ebben az évtizedben. Megfordítva, azért volt csak közepes a magyar felzárkózási teljesítmény, mert az állami működés hatékonysága közepes volt – teszi hozzá.
Aztán visszatér arra, hogy 1936 után egészen a mai napig soha nem értük el az akkori relatív fejlettségi szintünket. Ezt hívja „közepes jövedelmi csapdának”. Ha belesétálunk, onnan nem vezet kifelé út, ahogy az euróból sem – jegyzi meg. Úgy véli, ideje felébrednünk, mert talán már nagyon közel vagyunk a csapdához. Sőt, azt is elképzelhetőenk tartja, hogy már benne is vagyunk.
Ezután következik egy 12 pontos lista arról, szerinte mit csinált jól, és mit nem a kormány az előző évtizedben, majd a végén még odaszúrja, hogy
