Rengeteg a tévhit arról, hogy mi számít a házastársak közös vagyonának és mi külön vagyonnak, ez derült ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) felméréséből.
A házassági vagyonjogi szerződés tiszta helyzetet teremt, a házastársak biztonságát is szolgálja – tudatta a MOKK az MTI-vel. A házassági vagyonjogi szerződésben a házastársak saját akaratuknak megfelelő vagyonjogi rendszert alakíthatnak ki és szabályozhatják az öröklés vagyonjogi kérdéseit is. Megegyezhetnek például abban, hogy a házassági vagyonközösségük alatt mi számít közös, és mi különvagyonnak, akár teljes vagyonelkülönítésről is megállapodhatnak. Nemcsak a vagyont, hanem az adósságokat is elkülöníthetik, ezzel megkímélhetik a házastársukat például egy nem fizetett jövőbeli hitel terhétől. A házassági vagyonjogi szerződéssel azt is befolyásolhatják, hogy mi és milyen módon kerüljön majd a hagyatékukba, ami fontos, ha egy korábbi házasságból született gyermekük is törvényes örökössé válhat.
A MOKK online felmérést készített, amelyből kiderül, hogy sok a tévhit a magyarok körében arról, mi számít a házastársak közös vagyonának és mi különvagyonnak.
Az emberek hatvan százaléka nem tudja például, hogy a házastárs vállalkozásából származó bevételek akkor is közösek lesznek, ha a céget a házasságkötés előtt alapította.
A házaspároknak – ha házassági vagyonjogi szerződésben máshogy nem rendelkeznek – nemcsak a bevételeik, hanem általában a tartozásaik is közösek, még akkor is, ha csak az egyikük vette fel a hitelt. Ha pedig az egyik fél a másik hozzájárulásával a közös vagyon terhére vett fel hitelt, akkor a hitelt felvevő fél a teljes vagyonával felel a kölcsönért, míg a másik fél csak a közös vagyonuk rá eső részével, a különvagyonával (amit például örökölt, ajándékba kapott vagy a házasság előtt szerzett) nem.
A válaszadók háromnegyede tudta, hogy a házassági vagyonjogi szerződés csak akkor érvényes, ha ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy közjegyzői okiratba foglalták.
