A szakszervezetek kiakadtak Parraghék kötelező oltásos javaslatától

Mint írtuk a Portfolio cikke alapján, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslata szerint a munkáltatók kötelezővé tehetnék a dolgozók számára a koronavírus elleni oltás felvételét. A szakszervezeteknél kiverte a biztosítékot a javaslat. Azonnali érdekegyeztetést, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), valamint az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) összehívását kezdeményezi a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) Parragh László kamarai elnök javaslata miatt – írta a 444 a MASZSZ közleményére hivatkozva. A szövetség szerint az oltásokkal kapcsolatos esetleges törvényi szabályozással kapcsolatban sok a kérdés, amiket mindenképpen országos érdekegyeztetés szintjén kell tisztázni.

A közleményben a szakszervezet kijelenti, az nem kérdés, hogy a munkavállalók, így a szakszervezetek is – mint minden magyar ember – érdeke, a működő gazdaság, ezért legyen minél több beoltott ember, minél több munkahely, biztonságos megélhetési forrás. A MASZSZ ezért elkötelezett híve annak, hogy megakadályozzunk egy újabb, esetleges drámai leállást. A gazdaság ismételt lebénulása ugyanis újabb munkanélküliségi hullámot indítana el, amit dolgozók tömegei már nem tudnának elviselni – szögezte le Kordás László. A MASZSZ elnöke ezért hangsúlyozza: mindent meg kell tenni a gazdaság működésének fenntartásáért, azonban megjegyzi, szerencsére ezt nagyon sok munkavállaló is komolyan így gondolja, hiszen beadatta az oltást.

A MASZSZ elnöke, Kordás László nem érti, miért éppen Parragh László kezdeményezi a jogszabályt, amely szabad kezet adna a munkáltatóknak az oltások kötelezővé tételére. Ebből ugyanis az is következik, hogy aki nem hajlandó beoltatni magát a „főnök” utasítására, azt a jogszabályra hivatkozva egyszerűen ki lehessen rúgni a munkahelyéről. Szerinte ezen a téren eddig sem volt probléma, a helyi szakszervezetek segítségével szinte minden munkahelyen meg tudott egyezni a munkáltatói és a munkavállalói oldal az oltások beadatásáról. A legtöbb helyen ezt plusz juttatásokkal oldották meg: aki vállalta az oltást, az például szabadnapot kapott, de egyéb megoldások is működnek. Kordás ezért felveti: vajon nem a plusz juttatásokat akarja-e az MKIK elnöke megspórolni a munkáltatóknak? Márpedig szerinte úgy tűnik, ez lehet a cél.

Kordás úgy véli, rengeteg kérdést kell tisztázni azon túl is, hogy egyáltalán szükség van-e jogszabályra.  Egyebek között nagyon fontos meghatározni, hogy milyen szempontok alapján döntheti el a munkáltató, milyen munkakörökre lesz kötelező az esetleges jogszabály alkalmazása. Mivel a szakszervezetek nem érzékeltek ezen a téren problémákat, Kordás úgy véli, egy esetleg mégis megszülető jogszabálynak mindenképpen a helyi kollektív megállapodásokat kell segítenie.