Íme néhány tény, amivel nem biztos, hogy mindenki tisztában van, aki ingatlanközvetítő bevonásával szeretné eladni a lakását. Az ingatlanközvetítés célja az ingatlan sikeres értékesítése vagy bérbeadása, ezért ha az ingatlanközvetítő pusztán hirdeti az ingatlant, és csak érdeklődőket, potenciális vevőket hoz, azzal a szerződést még nem teljesítette – írja az ügyészség.hu. Jutalékra nem tarthat igényt addig, amíg a fogyasztó az adásvételi vagy bérleti szerződést meg nem köti.
Kizárólagos szerződések
Ilyen szerződéseknél az ingatlanközvetítő díjkedvezményt ad a fogyasztónak, aki cserébe vállalja, hogy ingatlanát nem hirdeti, más ingatlanközvetítőnek megbízást nem ad. E kedvezményhez társuló többletszolgáltatások „rendelkezésre tartásának” díjáról, a felmerülő „esetleges” költségek fedezetéről rendelkező kikötések mögött azonban tényleges szolgáltatás nincs, a szerződés szerint annak csupán a lehetősége biztosított. Ez pedig Itt tehát nem csak arról van szó, hogy az ingatlanközvetítő iroda nem végez sikeres közvetítői tevékenységet, azaz az ingatlant megvásárolni képes vevőt nem mutat fel, hanem a többletszolgáltatások tekintetében sem nyújt semmilyen további szolgáltatást, annak csupán lehetőségét kívánja megfizettetni fogyasztóval.
Bánatpénz, foglaló
Ismét megállapítást nyert, hogy ha az eladó bánatpénzre, vagy a foglalóra válik jogosulttá, ez kizárólag a fogyasztó kártalanítására, illetve arra szolgál, hogy a szerződés megkötésének vagy teljesítésének elmaradásából eredő veszteségét csökkentse. A vevő visszalépése, vagy a már megkötött szerződés teljesítésének elmaradása idő- és anyagi veszteséggel járhat, ennek a kompenzálására szolgál a foglaló vagy a bánatpénz. Ebből a pénzből az ingatlanközvetítő részesedése indokolatlan és egyben a jóhiszeműség és tisztesség követelményével ellentétes.
Hiába egyeztek meg a felek
A bíróság ítélete szerint tisztességtelen az eladót abban az esetben is díjfizetésre kötelezni, amennyiben számára a vételi ajánlat nem elfogadható. Az ügyész helyesen utalt arra is, hogy jelentősége van annak, hogy a vételi ajánlat visszautasítása a fogyasztónak felróható-e, vagy volt-e arra alapos oka. Ezek vizsgálata nélkül a támadott rendelkezés tisztességtelen.
A másodfokú bíróság a fogyasztó felmondási jogának kizárását, mint a Ptk-tól eltérő, fogyasztói jogot csorbító feltételt semmisnek találta, aminek az a jogkövetkezménye, hogy arra jogosultságot alapítani és a szerződés teljesítését követelni nem lehet.
Az eljáró bíróságok egyebekben ismét rögzítették, hogy az ügyésznek Ptk-n alapuló perindítási joga van a tisztességtelen kikötések megtámadására, amit tehát hiábavaló vitatni, miként azt is, hogy a perbeli kikötések általános szerződési feltételnek minősülnek. Ezen az sem változtat, ha a blankettán feltüntetésre kerül, hogy az abban foglaltakat a felek részletesen megtárgyalták, illetve azoktól a fogyasztó eltérhet.
