A szervezet hangsúlyozta: a vállalkozások már hónapok óta a tartalékaikat élik fel, a magyar tulajdonú kkv-k túlélését nem segítik tőkeerős nemzetközi cégek. A fennmaradáshoz és a munkavállalók megtartásához az érdekvédelmi egyesület szerint kormányzati segítségre van szükségük.
Az MTI által idézett közleményben ismertették, hogy a bevásárlóközpontokban üzemelő magyar tulajdonú kiskereskedelmi egységek ma csaknem 100 ezer ezer embernek adnak munkát. A magyarországi bevásárlóközpontokban működő divatipari vállalkozások éves árbevétele 2019-ben meghaladta a 250 milliárd forintot.
A magyar, 400 négyzetméternél kisebb kiskereskedelmi, vendéglátóipari és az egyéb érintett vállalkozások, valamint munkavállalóik megmentése érdekében az érdekvédelmi egyesület hétpontos javaslatot tesz – írják a közleményben.
Az egyesület egyebek mellett azt javasolja, hogy a kormány – az önkormányzati ingatlanokhoz hasonlóan – rendeletben szabályozza azt, hogy a kialakult vis major helyzetre való tekintettel nem jogosultak a bérbeadók bérleti díjak számlázásra. A bérleti és kapcsolódó díjak 50 százalékos csökkentését kérik 2020. szeptember 1-től 2021. június 1-ig azokra az időszakokra, amikor nem volt teljes lezárás. A javaslatok között szerepel az euróban meghatározott bérleti díjak forintosítása 2020. március 1-től 2022. július 1-ig.
A BBÉE kéri bérletidíj-emelési moratórium kihirdetését 2024. január 1-ig, valamint kezdeményezi a bérleti szerződések felmondásának és a bérleti biztosítékok lehívásának megakadályozását is a vészhelyzet megszűnését követő második hónap végéig. Emellett javasolják a forgalmi adó csökkentését a ruházati, cipő és a többi érintett szektor termékeire 2021. január 1-től, 15 százalékkal, legalább 18 hónapra, valamint a bérköltségek támogatását és moratórium kihirdetését a felszámolási eljárások megindítására.
A BBÉE szakértőinek számításai szerint, ha a kormánnyal és a bérbeadókkal kezdeményezett tárgyalások nem vezetnek eredményre, további boltbezárásokra és elbocsátásokra kell számítani – áll a közleményben.
