Mónus Márton / MTI
Gazdaság

Digitális pénznem bevezetésén dolgozik Európa, de van benne rizikó

Egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy néhány éven belül készpénz és bankkártya nélkül is tudunk majd fizetni az euróövezetben. A digitális euró sok szempontból jó, viszont ha nem megfelelően építik fel, összeroppanthatja a bankrendszert.

Egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy néhány éven belül készpénz és bankkártya nélkül is tudunk majd fizetni az euróövezetben. Az Európai Központi Bank október elején jelentette be, hogy féléves átfogó kísérletbe kezd az úgynevezett digitális euró bevezetésével kapcsolatban.

Az ötlet önmagában nem számít szenzációs újdonságnak, világszerte több ország kormánya is kísérletezik már hasonlóval, ugyanakkor a kriptovaluták, mint a Bitcoin, a Libra és társaik megjelenésével, valamint a koronavírus-járvány kirobbanásával az Európai Uniónak is egyre sürgetőbbé vált egy hasonló megoldás kidolgozása.

A digitális euróval a gyakorlatban nem váltanának le semmit, csak kiegészítenék az emberek pénztárcáját egy virtuális pénznemmel, amit bárki bárhol elkölthet, és még attól sem kell tartania, hogy megfigyelik őt.

Ugye milyen egyszerűen hangzik? Részben az is, de a bevezetése nem járna kockázatok nélkül, többek között azért sem, mert a bankszektort alapjaiban forgatná fel, és ezzel a komplett gazdaságra is kihatással lenne.

Mintha készpénzzel fizetnénk, csak online

Az alap elképzelés szerint a cégek a bankkártyák és a készpénz alternatívájaként fogadhatnák el a digitális eurót. Tulajdonképpen ugyanolyan lenne, mint egy bankszámla, ugyanakkor egy pénztárcaszerű applikációban követhetné mindenki a költekezéseit. Az alkalmazást az Európai Központi Bank felügyelné, tehát egy digitális euró ugyanannyit érne, mint egy euró érmében.

Attól sem kellene tartani, hogy elveszítjük a pénzünket, az EKB ugyanis értelemszerűen vezetné a digitális eurók mozgását, így ha valakinek például elromlik a telefonja, egyszerűen vissza lehetne követni a számláját.

Hatalmas különbség a kriptovalutákhoz képest, hogy a digitális euró értéke nem változik, és a kiberbűnözők sem férnének hozzá az emberek pénzéhez.

Ugyan első ránézésre tényleg egy hagyományos bankszámlához hasonlítana az alkalmazás, de a fizetési háttérfolyamat nagyon eltérő lenne ahhoz képest. Egy elektronikus fizetés során ma a kibocsátó bankja üzenetet továbbít az elszámolóházhoz, ezen keresztül jut el a pénz az ügyfél számlájáról a kedvezményezett számlájára egy másik bankhoz. Ez a folyamat elég általánosnak tűnik, de esetenként két napba is eltelhet, mire a leterhelt összeg A pontból eljut B-be. Magyarul, amikor valaki digitális euróval fizetne a boltban, az rögtön átkerülne az eladóhoz, csakúgy, mintha készpénzt adott volna át neki.

A digitális euró a tranzakciót nemhogy felgyorsítaná, de még a költségei is alacsonyabbak lennének. Mivel a fizetések az Európai Központi Bankon keresztül zajlanának, minden digitális eurócent mozgását le tudnák követni.

Lehetnek hátulütői is a dolognak

Az időzítés nem véletlen. A koronavírus-járvány még jobban felgyorsította az egyébként is egyre népszerűbb kártyás fizetések arányát, miközben a techipar szereplői sorra jönnek ki a piacra a saját valutáikkal.

Európában a Facebook által létrehozott Libra aggasztja leginkább a pénzügyi vezetőket. Ha a közösségi oldal mind a közel hárommilliárd felhasználója számára elérhetővé tennék a stablecoin kriptoeszközt, azzal nemcsak az euró létjogosultságát ásnák alá, de az állampolgárok pénzügyeit is sebezhetővé tennék.

Az EKB a digitális euróval szeretné ezt a veszélyt minimalizálni, de erre alaposan fel kell készülni.

Mindenekelőtt olyan szabályozást kell lefektetnie a döntéshozóknak, ami a bankok számára egyfajta biztosítékot ad. Ha ugyanis a digitális euró egyszer valósággá válik, mindenkinek jobban megéri majd ott tartania a megtakarítását, mintsem a pénzintézeteknél, melyek hónapról hónapra komoly összegekkel terhelik meg az ügyfeleiket, és kamatot se sokat fizetnek a benn tartott összegek után.

De az sem lenne az igazi a társadalom számára, hogy ha drasztikusan bezuhanna a banki befizetések száma, mert a kölcsönöket kevésbé tudnák finanszírozni, és szinte azonnal érezhetően megnőnének a kamatköltségek.

A frankfurti székhelyű EKB most azon dolgozik, hogy megelőzzék a felsorolt forgatókönyveket. Limitálhatják például a digitális euró maximálisan birtokolható értékét, vagy meg is adóztathatják azokat, akik nagy mennyiségben vásárolnak vagy helyeznek át pénzt a virtuális térbe.

MTI / EPA / Getty Images / Sean Gallup Valdis Dombrovskis pénzügyi szolgáltatásokért felelős uniós biztos, Olaf Scholz német pénzügyminiszter és Luis de Guindos, az Európai Központi Bank (EKB) alelnöke (b-j) sajtótájékoztatót tart az Európai Unió gazdasági és pénzügyminisztereinek informális találkozója után Berlinben 2020. szeptember 12-én.

2021 közepén várható döntés

A digitális euróval kapcsolatban felmerül még egy elég komoly kérdés, az pedig a személyes adatok biztonsága.

Amikor készpénzzel fizetünk az üzletekben, senki nem tudja lekövetni, hogy mit vásároltunk. Ezzel szemben online vásárláskor és kártyás tranzakciók esetében látják a bankok, hogy mire költöttünk.

A digitális euró a kettő között lenne valahol: az elektronikus ujjlenyomat lehetővé tenné, hogy az adatainkhoz csak és kizárólag az illetékes hatóságok juthassanak hozzá. Ezzel a módszerrel ráadásául a bűnözők előtt is rejtve maradna a pénzünk, és ellehetetlenítené, hogy bárki hozzáférhessen azokhoz.

Ezt a rendszert valahogy fenntarthatóvá is kell tenni, mert ha még a mostaninál is jobban bezuhan a készpénzes fizetések aránya, akkor azzal relatíve gyorsan a papírpénz létjogosultsága is veszélybe kerülhet, mert túl drága lesz a nyomtatása és a szétosztása is.

Bár a kutatások még zajlanak, az már biztos, hogy a digitális eurót offline is elérhetővé kell tenni, hogy használható legyen rendkívüli események idején is. Az EKB azt is bejelentette már, hogy mindenkinek joga lenne hozzáférni a digitális euróhoz.

Az Európai Központi Bank várhatóan 2021 közepén hoz majd végleges döntést a kísérlet eredményeit figyelembe véve arra vonatkozóan, hogy egyáltalán bevezessék-e a digitális eurót. Bárhogyan is határoznak, leghamarabb 2–4 év múlva vethetik majd be élesben az új fizetőeszközt, ha most ez még utópisztikusnak is tűnik.

Mint honlapjukon fogalmaznak,

még ha eddig nem is volt szükségünk digitális euróra, készen kell állnunk, ha és amikor úgy alakulnak a dolgok, hogy szükség lesz a bevezetésére.

Svédország egy lépéssel előrébb

Hogy a pénz digitalizálása nem egy légből kapott ostobaság, arra Svédország a legjobb példa. A svéd kormány december elején jelentette be:

elkezdték vizsgálni annak a lehetőségét, hogy az ország digitális pénznemre álljon át.

Per Bolund pénzpiaci miniszter tájékoztatása szerint 2022 novemberében végeznek majd kutatásokat, ezek eredménye alapján hozzák meg a végleges döntést.

A kormány jelenleg is teszteli az elektronikus koronát, a legfontosabbnak pedig azt tartják, hogy a digitális pénzpiac biztonságosan működjön, és mindenki számára egységesen elérhető legyen.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy a digitális pénznem sikere nagyban függ attól, milyen technológiákat használnak a bevezetéséhez, mert rendkívül komoly hatásokat gyakorolhat a komplett pénzügyi rendszerre.

Ami azt illeti, Svédországban tényleg van létjogosultsága az ötletnek: hivatalos statisztikák szerint mindössze a fizetések tíz százaléka történik már csak készpénzben, 90 százalékban kártyával fizetnek az emberek. A Nemzetközi Fizetések Bankja 2018-ban azt közölte, a svéd társadalom a „legkészpénzmentesebb” az egész világon.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.