Száz uniós termék földrajzi árujelzője, köztük a tokaji jelölésű bor kap védelmet a kínai piacon az Európai Unió és Kína között létrejött, a jövő év elején hatályba lépő megállapodás értelmében – írja hétfői számában a Világgazdaság.
A lap megkeresésére az Agrárminisztérium azt közölte, hogy a tokaji borok után négy éven belül az oltalmat kapó újabb 175 termék között a pálinka, a törkölypálinka, valamint a szegedi szalámi/szegedi téliszalámi megnevezések is védelmet kapnak.
A minisztérium tájékoztatása szerint az EU-ban jelenleg 64 magyar agrártermék élvez oltalmat. A tárca Földrajzi árujelzők programjának keretében további húsz új földrajzi árujelző uniós oltalmára irányuló eljárás van folyamatban, elsősorban a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, valamint a regionális pálinkák körében.
Az Európai Bizottság adatai szerint a teljes uniós élelmiszer- és italexport több mint 13 százalékát a földrajzi árujelzős termékek értékesítése teszi ki csaknem 17 milliárd euró értékben. Az Agrárminisztérium hangsúlyozza, hogy a földrajzi árujelzők használata nagy gazdasági potenciál, hiszen jelentősen növeli a termék hozzáadott értékét.
Az uniós statisztika szerint az ilyen termékek eladási értéke átlagosan a kétszerese a földrajzi árujelzővel nem rendelkező, hasonló termékek eladási értékének. A földrajzi oltalmat élvező magyar termékek kivitelének összértéke 397 millió euró, a borágazat a teljes értékesítésből 76 százalékkal részesedik.
A bormegállapodás a magyar földrajzi árujelzők esetében jelentős piaci lehetőségeket nyitott meg – hangsúlyozta a minisztérium. A földrajzi árujelzők védelme ugyanis lehetővé teszi a magyar termelők számára, hogy például a kínai piacon ténylegesen csak a Tokaji borvidékről származó, oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM) termékleírásának megfelelő borászati termékek kerülhessenek legálisan forgalomba.
