Az elmúlt két hónapban az építőiparba több, mint százmilliárd forintot pumpáltak, ugyanakkor a klasszikus céges támogatásokra alig 42 milliárd forintot költöttek. A bértámogatási program szeptemberre véget ért. Viszont 35 milliárd forintot fordítottak az egészségipar fejlesztésére, 5,4 milliárd forint ment a Pest megyei cégek beruházásainak támogatására. Még egy kiemelt területe van a kormányzati támogatásoknak, ez pedig a turizmus: a különböző kifizetésekből 46 milliárd forint ment ebbe a szektorba csak a vizsgált két hónapban.
Összesítésük szerint azonban Ezekre a célokra a két őszi hónapban 225 milliárd forintot szavazott meg a kabinet, vagyis a gazdaságvédelmi alapból minden harmadik forint erre a területre ment el. Az Orbán-kabinet a gazdaságvédelmi kiadások között számolta el a külképviseletek pluszkiadásait, a büntetés-végrehajtás informatikai fejlesztéseit, a honvédség 36 milliárd forintos fegyverbeszerzéseit, de az elektronikus útdíjrendszer működtetésére költött milliárdokat is. A MÁV és a Volánok törvény szerint járó 87 milliárdos működési támogatását a gazdaságvédelmi alapból utalták, szűkítve ezzel alapvetően a cégeknek szánt keretet. A kormány döntései szerint 125 milliárd forintot költhet az alapból a vagyonkezelő állami cégek feltőkésítésére is.
Az állami rezsicégek, közszolgáltatók a válságtól függetlenül is bajban vannak: a NHKV, vagyis közismert nevén a kukaholding soron kívül 2,5, a regionális vízművek pedig 10,3 milliárd forintos támogatást kaptak a gazdaságvédelmi alapból, annak ellenére, hogy ezen cégek működési problémáit nem a koronavírus-válság, hanem a kormány rezsicsökkentési politikája okozza.
A gazdaságvédelmi intézkedések között szerepelnek egyházi- (8 milliárd forint) és a sporttámogatások is. A sportakadémiák működésére a válság alatt 12,5 milliárdot adott a kormány, 4,5 milliárdot nyelt el két hónap alatt a már átadott Puskás Stadion működtetése is.
A kormány a Covid-19 járvány első hulláma idején hozta létre a gazdaságvédelmi alapot, eredetileg 940 milliárd forintos keretösszeggel. Október végéig 1657 milliárd forint elköltéséről döntött – vagyis mintegy 717 milliárd forinttal lépte át a keretet. A terven felüli többletkiadás jelent többletforrást a magyar gazdaság számára, ennek fedezete a megugró államháztartási hiány, illetve az államadósság.
Kiemelt kép: Kiss István szobrászművész 1982-ben készült Munkások című alkotása a Magyar Államkincstár (MÁK) XIII. kerületi épülete előtt. Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László
