A 2020. szeptember 20-án indított „10 perc” nevű kampányuk fő indoka, hogy maszkban egészen más megterhelés éri a munkavállalókat munkavégzés közben, mint maszk nélkül – írja a szövetség közleményében.
Örömmel tapasztalták, hogy Gurmai Zita MSZP-s parlamenti képviselő is szívén viseli a munkavállalók sorsát, és kérdést is intézett az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz, ahonnan az alábbi válasz érkezett:
A munkáltatónak teljeskörű és naprakész kockázatértékeléssel kell rendelkeznie, amelyben értékeli a munkavállalók egészségét veszélyeztető kockázatokat. A kockázatértékelés alapján a szükséges egészségvédelmi intézkedéseket munkaegészségügyi szaktevékenység keretében kell meghatározni, figyelembe véve, hogy a többletterhelést jelentő maszk viselése az elviselhető kockázati szinten maradjon. A többletterhelés függ a maszk típusától, a munkakörtől, a munkavállaló fizikai igénybevételétől, egészségi állapotától, terhelhetőségétől is.
A KASZ szerint az ITM válasza alapján az tehát
Hozzátették, szerencsére a Magyarországon működő cégek között több felelősen gondolkodó munkáltató is van, akik a szakszervezet felkérésére elkezdték biztosítani dolgozóik számára az extra maszkszünetet, vagy olyan intézkedéseket hoztak, amelyek segítenek könnyebbé tenni a maszkban töltött munkaidőt.
A KASZ szerint azonban számos olyan cég is akad, amely továbbra sem veszi figyelembe a munkavállalók jogos igényeit a maszkviseléssel kapcsolatban. Ez akár azt is jelentheti, hogy egy hatórás pénztáros még annyi időre sem veheti le a maszkját egész műszakja alatt, hogy igyon:
Miattuk kellene a szakszervezet szerint a jogalkotóknak szabályt alkotni ebben a kérdésben. Ehhez a szakszervezet szerint minden feltétel adott, hiszen Magyarországon november 3-a óta ismét rendkívüli jogrend lépett életbe, amely lehetővé teszi a helyzet gyors rendezését.
A munkavállalók nevében kérdezik a döntéshozókat:
Ugye megvan ehhez a szándék?
Kiemelt kép: Mohos Márton / 24.hu