Az új koronavírus okozta válság tovább mélyíti az egyenlőtlenségeket, mivel a kórokozó hamarabb utoléri azokat, akiknek gyengébb az egészségük vagy munkájuk folytán jobban ki vannak téve a fertőzésnek. Ez egyben azt is jelenti, hogy arányaiban nagyobb mértékben szedi áldozatait a szegényebbek körében – véli Joseph Stiglitz közgazdász, a Columbia Egyetem professzora a Finance and Development hasábjain megjelent írásában, amelyet a Növekedés.hu szemlézett.
Stiglitz szerint ennek az sem mond ellent, hogy az Egyesült Államokban van a legtöbb fertőzött, hiszen nincsen államilag garantált egészségügyi ellátás, illetve ami van, annak átlagos színvonala rosszabb mint más fejlett országoké. A járvány kezelésében a másik végletet Új-Zéland jelenti: náluk kompetensnek bizonyult a kormány, a döntéshozatal során hallgatott a szakértőkre, a lakosság is a szolidaritás magas fokáról tett tanúbizonyságot, és persze bízott a vezetőkben. Ráadásul a helyzetet kihasználva a zöldebb és tudásigényesebb gazdaság építése irányába mennek el, ami tovább növeli az egyenlőséget, a bizalmat és a szolidaritást.
A professzor szerinte ha az egyes kormányok nem lépnek fel ellene hatékonyan, akkor a járvány utáni világ még inkább a növekvő egyenlőtlenségekről fog szólni, mint korábban. Bizonyos tevékenységek, illetve termékek és szolgáltatások előállítása a vírusveszély miatt kockázatosabbá és költségesebbé vált, ezért robotokkal vagy más automatikus folyamatokkal fogják helyettesíteni az embereket. Az új tendenciák már kezdenek kirajzolódni, ám a változó munkaerőpiaci igényekhez való alkalmazkodás nem merülhet ki az átképzés vagy az oktatás átalakításában. Stiglitz szerint be kell látni, hogy a közgazdászok gondolkodását több mint egy évszázada uraló versenyalapú egyensúlyi modell többé nem képes leírni a mai folyamatokat. Ennek jegyében ugyanis
Stiglitz szerint például olyan monetáris politikára van szükség, amely nem csak az inflációra koncentrál, hanem a teljes foglalkoztatottságot is szem előtt tartja.
Kiemelt kép: JACQUES DEMARTHON / AFP
