A 21 éves Bori három éve költözött el a szüleitől, azóta egyedül tartja el magát. Középiskolába jár, mellette diákmunka révén kasszázott több budapesti drogériában és élelmiszerüzletben az elmúlt években. A hétköznapok többségében az órák után járt be a munkahelyére, vagy akár már az utolsó 1-2 órán sem vett részt az iskola engedélyével. Hétvégi napokat is bevállalt, így jellemzően heti 30-40 órát dolgozott az iskola mellett.
A megélhetésem miatt volt rá szükségem, nem hobbiból csináltam
– mondta Bori. Ugyan szeretett volna átmenni belsős alkalmazottnak, az iskola miatt legfeljebb részmunkaidősként tudott volna elhelyezkedni. A diákmunka ugyanis rugalmasabb az alkalmazott státusznál, diákként szabadon dönthetett arról, hogy a drogérialánc melyik üzletében és mennyit akar dolgozni.
Mivel a diákmunka révén nagyjából ugyanannyi pénzt tudott keresni, mint alkalmazottként, különösebb hátránya nem származott abból, hogy nem belsős munkatárs volt. Ez azonban márciusban megváltozott, amikor a koronavírus miatt hirtelen visszaesett a drogéria forgalma. „Nagyon lecsökkent a vásárlói kör, senki nem akart már úgy költekezni” – mondta Bori. A márciust még végig tudta dolgozni, áprilisban azonban már csak öt napot kapott.
„Elsőként ilyenkor mindig a diákokat küldik el, az üzletek inkább a saját belső dolgozóikat tartják meg” – mondta Bori. Számos kereskedőcégre, vendéglátóhelyre vagy ipari üzemre jellemző, hogy dolgozóik egy része kölcsönzött vagy diák munkaerő. Ez lényegében azért van, mert őket jóval egyszerűbb felvenni és elküldeni. A diákmunkásokkal jóval rugalmasabban és kényelmesebben lehet alkalmazkodni a forgalom ingadozásához. A drogérialáncnál például, ahol Bori dolgozott, a munkatársak negyede volt diák.
Több mint kétszer annyian dolgoznak
Az elmúlt tíz évben jelentősen megnőtt a dolgozó diákok aránya, a koronavírus miatt azonban tízezres nagyságrendben veszíthették el munkájukat az elmúlt hetekben. Ugyan Bori pár hét keresgélés után május első felében újra talált munkát, de sorstársai jelentős részének erre nem lesz esélye jelen állás szerint.
A Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének tavalyi összesítése szerint évente háromszázezer diák vállal munkát, közülük mintegy 180 ezren iskolaszövetkezeten keresztül. Bár a diákmunkát a köztudatban leginkább azzal azonosítják, hogy középiskolások nyáron elmennek dolgozni, mára nagyobb arányban vesznek benne részt a felsőoktatásban tanulók.
Míg tíz éve a felsőoktatásban tanulók 18-19 százaléka dolgozott a tanulmányai mellett, mára ez 45-48 százalékra ment fel
– mondta saját belső méréseikre hivatkozva Simon Balázs, az évente több mint 15 ezer diákot foglalkoztató Fürge Diák jogi és kommunikációs igazgatója. Szerinte a szakma többsége szerint évente mintegy 90-100 ezer egyetemista és főiskolás végez diákmunkát.
„A diákmunka összetétele gyakorlatilag leképezi a magyar gazdaságot“ – mondta Simon. Ennek megfelelően a legtöbben gyárakban végeznek betanított munkát, ezt követően pedig kereskedelmi láncoknál dolgoznak. Gyakornokként sokan helyezkednek el fehérgalléros munkahelyeken, és jelentős arányban dolgoznak diákok gyorséttermekben, fesztiválokon, strandokon vagy a mozikban.
Ahogy Bori esetében is történt, a koronavírus megjelenése után számos vállalat vált meg a náluk dolgozó diákoktól. „Legelőször mindig a diákoktól szabadulnak meg a cégek, mert semmilyen kötöttségük nincs. A diák meg nem rendelésével semmilyen plusz költsége nincs a vállalatoknak” – mondta Simon Balázs. Szerinte a gyári munkáknál a megrendelések március közepén „szinte lenullázódtak”, ezért jelentős számban küldtek el diákokat az ipari cégektől.
Felére eshet az elérhető munkák száma
A Fürge-Diáknak emiatt márciusban 30-40 százalékkal esett vissza a forgalma az egy évvel korábbi számhoz képest, áprilisban pedig „beestek 50 százalék alá”. A diákmunka terén hasonló csökkenéssel számol hosszú távon a legnagyobb munkaerő-kölcsönző, a Prohuman is, amelynek az iskolaszövetkezete a második-harmadik legnagyobb az országban.
A cég ügyvezető igazgatója, Juhász Csongor szerint eddig nagyjából húsz százalékkal esett vissza a diákmunkáik száma. „Eddig szerencsések is volt, mert a diákjaink nagy része gyakornokként dolgozik szellemi munkakörben, a válság pedig elsősorban a fizikai dolgozókat, a kereskedelmet és a vendéglátást érintette erőteljesen” – mondta.
Jön azonban a nyár, amely a vendéglátás miatt a legerősebb szezonjuk szokott lenni, így nagyobb csökkenésre számít.
A harmadik és a negyedik negyedévet már nem fogjuk megúszni, 50 százalékos visszaesést jósolunk az iskolaszövetkezeti üzletágunkban
– mondta Juhász.
Piaci információi szerint országosan eddig nagyjából 40-50 százalékkal csökkent az elérhető diákmunkák száma. Ez alapján tízezres nagyságrendben maradtak diákok munka nélkül az elmúlt hónapokban. Ha év végéig nem lesz jelentős változás, akkor százezerhez közelíthet azoknak a száma, akik nem tudnak diákmunka révén pénzt keresni.
Több megkérdezett beszélt arról, hogy ahogy a cégek megtorpanása miatt a diákokat küldik el először, úgy a termelés visszaindulásával őket fogják először keresni a műfaj rugalmassága miatt. „A gazdaság visszaindulásával a diákmunkások iránti igény is nőni fog, de a nyári időszak biztosan nehéz lesz, és amíg a cégek nem állnak biztosabb lábakon, várhatóan a diákmunkára is kevesebb lesz az igény” – mondta Juhász Csongor.
Hatalmas visszaesés tükröződik az egyik legnagyobb álláskereső portál, a Profession.hu adataiból is. Márciusban 50-60 százalékkal csökkent a diákoknak szánt álláshirdetések száma a portál üzletfejlesztési vezetője, Tüzes Imre szerint. Például az
Tüzes szerint a tanulóknak hiába lett több ideje, egy ideig „nem mertek munkát vállalni”. Április végére azonban egyre többen kezdtek el ismét diákmunkákat keresni. Ugyan a meghirdetett állások száma is elkezdett nőni, az aránytalanságot szemlélteti, hogy az egyik ételfutár diákmunka-hirdetésre 17 ezren kattintottak. Tüzes szerint korábban ennek a 30 százaléka is jó eredmény volt.
Több mint ezer forintos órabér
A mostani járvány a diákmunkát is jelentősen felforgatja. Az elmúlt években hasonló trend jellemezte a diákmunkát, mint a teljes munkaerőpiacot. A munkaerőhiány miatt az iskolaszövetkezeteknek az elmúlt 2-3 nyáron már hirdetniük kellett magukat. „Tíz éve ez elképzelhetetlen lett volna.
Az elmúlt nyarakon viszont már nem volt annyi diák, amennyi mindenkit kiszolgált volna
– mondta Simon Balázs.
A munkaerőpiaci folyamatokkal párhuzamosan a diákmunka révén is jelentősen nőttek a fizetések. Míg három éve nagyjából bruttó 700 forintos órabérért lehetett diákmunkát találni, addig tavaly Budapesten bruttó 1100-1300 (azaz nettó 935-1105) forintos órabért lehetett keresni, egy balatoni gyorsétteremben akár 1400 forintot is.
A diákmunka korábban jellemzően 10-20 százalékkal haladta meg a minimálbért, de tavaly a Balaton-parton ez már a 80 százalékot is elérte
– mondta Simon.
„A klassz nyári munkák idén azonban nem fognak úgy elindulni, ahogy szoktak” – folytatta. Szerinte a nyári diákmunkák iránt most nagyjából ugyanakkora az érdeklődés, mint egy évvel ezelőtt. A jelentkezést pedig minél hamarabb el kell kezdeni most a járvány miatt, mivel „közel sem lesz annyi munka, mint tavaly volt”.
Kiemelt kép: Balázs Attila /MTI
