A tavalyi 2 százalék után az idén a GDP 3,8 százalék lehet a kormányzati szektor hiánya – derül ki a konvergenciaprogramból, amit a kormány az Európai Bizottságnak nyújtott be, és amit a Portfolio.hu ismertet. Az eredeti hiánycél erre az évre 1 százalék volt, majd ezt a koronavírus-járvány hatására 2,7 százalékra emelték, de a jelek szerint a korábban kőbe vésett 3 százalékos limitet sem tartaná már a kormány.
Ami a GDP-t illeti, változatlanul 3 százalékos gazdasági visszaeséssel számol 2020-ra a kabinet, amit jövőre 4,8 százalékos visszapattanás követheti, majd 2024-ig folyamatosan 4 százalék felett lehet az éves növekedés a kormány tervei szerint.
A növekedés idei visszaesését elsősorban a beruházások okozhatják, de az exportnál is 8,3 százalékos csökkenéssel számol a konvergenciaprogram, míg az import 6,8 százalékkal eshet vissza. A háztartások fogyasztási kiadása viszont tovább emelkedhet, a tavalyi 5 százalék után az idén azonban csak 0,9 százalékkal.
A kormány úgy számol, hogy a tavalyi 4 millió 512 ezres foglalkoztatotti szám az idén 1,8 százalékkal esik vissza, azaz
Ezzel párhuzamosan a munkanélküliség a tavalyi 3,4 százalékról 5,6 százalékra emelkedhet, és várhatóan csak 2024-ben éri majd el újra a 2019-es szintet. A munkavállalói jövedelmek az utóbbi évek 10 százalék feletti emelkedése után 2020-ban csak 2,2 százalékkal nőhetnek, 2021-től 6-7 százalékos bérnövekedés lehet.
A benyújtott konvergencia program legnagyobb újdonsága a 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycél. Elemzők már korábban figyelmeztettek arra, hogy a várt makrogazdasági pálya mellett nem biztos, hogy reális a 3 százalék alatti hiány. 2021-ben 2,7 százalék lehet a deficit a GDP arányában, majd 2024-ig fokozatosan csökkenhet az erre az évre eredetileg remélt 1 százalékra.
A válság hatására az államadósság a tavalyi 66,3 százalékról 72,6 százalékra ugorhat, majd 2022-ben érheti el újra a 2019-es szintet, 2024-ben pedig 60 százalék eshet vissza az Európai Bizottságnak küldött konvergenciaprogram szerint.
A Portfolio.hu megjegyzi, hogy a kormány nem számol a forint jelentős erősödésével, az idei 350,3 után 2021 és 2024 közöttre 353,8-as átlagos euróárfolyam szerepel a programban, bár ez jó eséllyel nem prognózis, csak technikai kivetítés.
Kiemelt kép: MTI / Szigetváry Zsolt
