A gazdasági napilap keddi számában megjelent cikk szerint azok a nyelviskolák vannak nehezebb helyzetben, amelyek főleg a lakosság oktatásával foglalkoznak, a cégeknek dolgozók többségénél kisebb a kiesés. A mintegy háromszáz hazai nyelviskolából 50-100 számít nagyobbnak.
A nyelvtanfolyamok március közepén kezdtek leállni, a folyamatban lévőket pedig két-három hét alatt átterelték az online felületekre. A nagyobb szereplők gyorsabban tudtak váltani, de már a kisebbek is úrrá lettek a helyzeten. A keresletet az is befolyásolja, hogy a hallgatók az idén nyelvvizsga nélkül is megkapják a diplomájukat, emiatt néhány ezren eltűnnek a piacról.
Nagyon látszik a nyelvvizsgázók számán, hogy az intézkedés csak az idei végzősöket érinti, ugyanis a később diplomázók többsége fenntartotta vizsgajelentkezését. Évente még mindig 6-8 ezer hallgató hagyja el úgy a felsőoktatást, hogy nem szerzett nyelvvizsgát, de a többség már előre tervez, és nem az államvizsga idejére hagyja a nyelvvizsgát. Tavaly 124 ezer vizsgát regisztráltak – egy diák átlagosan 1,5 vizsgát teljesít, így nagyjából 80 ezren vizsgáztak. A szakember szerint az idén tízezer alatt lesz a kieső vizsgázók száma.
Több mint 70 ezer korábban — jórészt évekkel ezelőtt — végzett hallgató kapja meg nyelvvizsga nélkül a diplomáját, ők nem is voltak aktívan jelen a nyelviskolák piacán — olvasható a Világgazdaságban.
Kiemelt kép: Getty Images
